Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei (Budapest, 2008)

Albert főherceg (fl621) a ravatalon. Egy régi-új szerzeményű képről

Ismeretlen 17. századi festő, Albert főherceg a ravatalon a palotakápolnában, olaj, vászon, 69 x 98 cm. Kiállítva: Flandres - Espagne - Portugal du XV

e au XVII

e

s. Bordeaux, Galerie des Beaux Arts 1954, 90. sz. mint II. Fülöp a ravatalon az Escorialban 1598-ban; Charles Quint et son temps, Gent, Musée des Beaux Arts 1955, 150. sz., mint II. Fülöp a ravatalon az Escorialban 1598-ban; Bruxelles au temps des archiducs Albert et Isabelle, Bruxelles, Musée Royaux des Beaux Arts 1959. A kép egy részlete színesben reprodukálva: Het Paleis van Brüssel. Acht eeuwen kunst e?i geschiedenis, kiáll, kat., szerk. A. Smolar-Meynart et al., Gemeentekrediet-Koninklijke Maatschappij voor Oudheidkunde Brüssel 1991, 108 (képszám nélkül). Albert & Isabelle 1998, 275-276, 379. sz. Ismeretlen (flamand?) festő, 1621 körül, olaj, vászon, 72 x 83 cm, Madrid, Monasterio de las Descalzas Reales, Patrimonio Nációnál, ltsz. 00613952. Albert & Isabelle 1998, 275-276, 379. sz. Az ábrázolt személyt talán azért azonosították III. Fülöppel, mivel nem sokkal Albert előtt, 1621. március 31-én hunyt el. Albert & Isabelle 1998, 275-276, 379. sz. Érdekes, hogy Ana Garcia Sanz, a katalógustétel szerzője azt állítja, hogy a madridi kép a brüsszeli példány másolata. A képek ábrázolatai alapján legfeljebb csak részletmásolatról lehetne szó, azonban a két műnek sem stilárisan, sem kompozicionálisan nincs semmi köze egymáshoz. A témáról részletesen lásd D. Buzási Enikő, 17. century catafalque paintings in Elungary, Acta História Artium XXI (1975), 1-2. szám; Cennerné Mmhelmb Gizella: Halotti képmások, ravatalképek a Magyar Nemzeti Múzeum Magyar Történeti Képcsarnokában, Művészet, 1977, 12. Albert főherceg címerének első negyedében szerepel a birodalom e két országának heraldikai jele, miként ez Hendrik van Balennek a főherceg címerét ábrázoló 1604-1618 között készült festményén ez látható (olaj, vászon, 143 x 137 cm), Gent, Saint-Sauveur-templom. Lisa Albert & Isabelle 1998, 61, 61. sz. L. Lessius, On Buying and Selling (1605); translation and introduction by W. Decock, Journal of Markets & Morality 10 (Fall 2007), no. 2, 433-516. „King Mbert the Pius always kept Lessius's book on justice on the table before him as his most trusted counselor when he held hearings, to show that his decisions were buttressed »by the arms of Austria and the wisdom of Lessius«." In A. Hamy, Gallerie illustrée de la Compagnie de Jesus, Paris 1893-1896; lásd még J. de Ghellinck, Leonard Lessius, in The Catholic Encyclopedia, IX, New York 1910. www. newadvent.org/cathen/09192a.htm. Lessius portréi: Ismeretlen festő: Lessius képmása, 17. század, Chambéry, Musée des Beaux-Arts; Ismeretlen festő: Lessius Tnellképe, 17. század, Heverlee, Archief der Vlaamse Jezuiten; Ismeretlen festő: Lessius mellképe, 1 7. század, Turnhout, Taxandriamuseum; Ismeretlen festő: Lessius feszület előtt, 1613 ;