Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei (Budapest, 2008)

Albert főherceg (fl621) a ravatalon. Egy régi-új szerzeményű képről

kiáll, kat., Bruxelles, Musées royaux d'Art et d'Histoire, réd. W. Thomas-L. Duerloo, Tournhout 1998 öt fejezete az egyes érzékekről kapta a címét, és a fejezetekhez tartozó katalógustételekben az érzékekhez kapcsolódó tárgyakat, műalkotásokat mutatnak be. Mária Krisztina főhercegnő festészeti tevékenységéről lásd Lengyel László, Uralkodók, szentek és amatőrök, XVIII. századi portré-miniatűrök a Habsburg-Lotharingiai-házból, Pécs 1999, Janus Pannonius Múzeum, 90. sz. Mária-Krisztina főhercegnő (1742-1798) akvarellje, osztrák és németalföldi kormányzóságuk idején 1780 körül ábrázolja őket. A kettős portrén Albert herceg írópultnál ülve látható, mellette áll felesége, Mária-Krisztina, mindketten a ferences harmadrendiek ruháját viselik (Habsburg-Lotharingiai Sarolta gyűjteményében, Svájc). Banz 2000,96-106. A főhercegi pár patrónusszentjeiről lásd J. R. Martin, The Ceiling Paintings for the Jesuit Church in Antwerp, Corpus Rubenianum Ludwig Burchard, Part 1, Brussels 1968, 208-212. Ma Ferences Világi Rend a hivatalos elnevezése és közel félmillió fogadalmat tett tagja ismert. A rend történetéről bővebben lásd Wolsky Albert, A Ferences Világi Rend, Vigilia, 2005. szeptember 7. Puteanust idézi L. Hymans, Bruxelles à travers les ages, I, Bruxelles 1882, 364. Izabella ferences rendi kapcsolatairól részletesen lásd N. de Poorter, Eucharist 1, Corpus Rubenianum Ludwig Burchard, Brussels 1978, 23-28. H. Vlieghe, Rubens Portraits of Identified Sitters Painted in Antwerp, 1987, kat. sz. 109-112. Van Dyck portréjáról: S.J. Barnes et al, Van Dyck. A Complete Catalogue of Paintings, New Haven-London 2004, kat. sz. III. 90. Közli Hymans 1882, 365. J. Franquart-E. Puteanus, Pompa Funebris Optimi Potentissimiq. Principis Alberti PU, Archiducis Austria, DucisBurg. Bra. ér c, Bruxelles 1623. A metszeteket közli Hymans 1882,449-480. Lásd még: P. Fuhring, Ornament Prints in the Rijksmuseum. II. Seventeenth century, Part three, Amsterdam-Rotterdam 2004, 21-23, no. 9694-9769, korábbi irodalommal. A szöveg nagy része már E. Puteanus Phoenix Principum című művében (Leuven 1622) is megjelent. Mallery igen közeli viszonyban állt a Galle metsző és kiadó családdal. Philip Galle (1537-1612) volt mestere, és miután 1598-ban elvette mestere lányát, Catharina Gáliét, e kötet metszője, Cornelis Galle nemcsak munkatársa, de sógora is volt. Közli: Hymans 1882, 364. Lásd Franquart-Puteanus 1623, Puteanust idézi: Anonyme, L'Histoire de l Archiduc Albert. L'Histoire de l'Archiduc Albert Gouverneur General et Puis Prince souverain de la Belgique. A Cologne Chez les héritiers de Corneille Edmond, M. DC. XCIII; Hymans 1882, 364.