Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei (Budapest, 2008)

Albert főherceg (fl621) a ravatalon. Egy régi-új szerzeményű képről

(1661) életrajzgyűjteményében mintplaet-snyder in't cleyn szerepel.

44 Lucas Vorsterman portrémetszeténekfeliratában pedig Mallery neve mellett a Calcographus Antzverpiae titulus olvasható. Cornelis de Bie Mallery művészetéről írott, versbe foglalt soraiban a szerző a rézmetsző aprólékos munkáját dicséri, amely a nézők okulására szolgál. Véleménye szerint az a műgond, amellyel Mallery metszetei készültek, csak Jacques Callot csodálatos rézkarcaihoz mérhető.

4

'' A művész kissé vértelen, késő manierista stílusú metszeteit nézve ma nem feltétlenül jut eszünkbe, hogy Malleryt a virtuóz és szellemes Jacques Callot-hoz hasonlítsuk, személyének korabeli jelentőségéhez azonban nem fér kétség. Erre utal többek közt, hogy 1620-162 l-ben ő töltötte be az antwerpeni Szent Lukács céh dékáni posztját, valamint az is, hogy képmása szerepel az Anthonis van Dyck rajzai és festményei nyomán készült honesprincipum virorum (.. .^-metszetsorozatban. Ez utóbbi a kor jeles személyiségeinek - művészeknek, hadvezéreknek, tudósoknak és államférfiaknak - a portrégyűjteménye, amely több kiadást is megért. A még Van Dyck életében, Martinus van den Enden által megjelentetett kiadásban nyolcvan portré szerepelt. Van Dyck Mallery portréjának létezik krétarajz-grisaille-ként kivitelezett és festett változata is (9. kép). Lucas Vorsterman a grisaille-kép után készítette már említett metszetét.

46 Az 1627 és 1635 között készült képmások az ekkoriban hatvan év körüli művészt távolba révedő tekintettel, ruhájának redőit mellkasán összefogva, fél alakban ábrázolják. Háta mögött félbetört oszlop, az elmúlás szimbóluma látható. Mivel a felirat szövegében szereplő rövidítéseket ez idáig nem sikerült feloldani, ezért csak feltételezésekbe bocsátkozhatunk, hogy a maga korában egyértelműen nagyra becsült rézmetsző, Karel van Mallery neve milyen összefüggésben szerepel az Mbert főherceg ravatalát ábrázoló képen. Kézenfekvő lenne, hogy ő az alkotó, ezért olvasható a neve a feliratban. Mallerynek azonban - mint már említettük - egyetlen festménye sem ismert, még csak források leírásaiból sem. Felmerülhet az is, hogy egy másik Mallery nevű festőről van szó. Ebben az időszakban Karel van Malleryn kívül csak fia, Philip működött ezen a néven, azonban ő is kizárólag metszeteket készített. Ha kapcsolatot keresünk Karel van Mallery művei és Mbert ravatalképe között, akkor annyit állapíthatunk meg, hogy vannak jezsuiták portréit ábrázoló, továbbá síremlékekről készített metszetei is.

4/ Ha a személyes vonatkozásokat nézzük, Mallery sógora, Cornelis Galle is részt vett a Francquaert-féle nagyszabású Pompa funebris kiadásában, és ami talán még fontosabb: Albert főherceg halálának évében, tehát 162 l-ben éppen Aiallery töltötte be az antwerpeni Szent Lukács céh dékáni tisztjét. De vajon megbíztak volna-e egy rézmetszőt egy ilyen impozáns kép megfestésével, még ha ő volt is a céh dékánja Antwerpenben? Már csak azért is felmerül a kérdés, mivel - ahogy fent már szóltunk róla - a kor legkiválóbb festőmesterei dolgoztak Mbert és Izabella udvarában. Ráadásul, ha Mallery rézmetszeteit összevetjük az Mbert rava-