Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei (Budapest, 2008)
Albert főherceg (fl621) a ravatalon. Egy régi-új szerzeményű képről
A HABSBURG URALKODÓK ES A FERENCES HARMADREND A barokk művészet pompáját saját udvari reprezentációjában kitüntetett módon alkalmazó Albert herceg, különös módon, nem világi hatalmát képviselő díszes ruházatban, hanem a legegyszerűbb harmadrendi ferences csuhában, mezítláb fekszik a ravatalon. A Habsburgok kapcsolata a ferencesek világi rendjével hosszú évszázadokon át tartott. Szívesen örökíttették meg magukat festményeken harmadrendi öltözetben. A több mint másfél évszázaddal később is élő hagyomány ékes dokumentuma a festésben való jártasságáról ismert Habsburg-Lotharingiai Mária Krisztina főhercegnő (1742-1798) egyik akvarellje. 1 * Mária Krisztina, ugyancsak Albert nevű férjével, a bécsi Albertina névadó alapítójával, Mbert szász-tescheni herceggel 1780-tól Osztrák-Németalföld társkormányzója volt, miként száznyolcvan évvel korábban Jámbor Mbert és Izabella. 19 A világi pompát kedvelő, látványos ceremóniákat (lásd Denis Msloot, Körmenet Brüsszelben: a céhek felvonulása, 1615, Madrid, Prado; Denis Msloot, Körmenet Brüsszelben 1615. május 31én: Izabella diadalmenete, 1616, London, Victoria & Mbert Museum) rendező és azokon részt vevő főhercegi pár ugyanakkor egyik legfontosabb küldetésének a katolicizmus megerősítését, a vallásos élet megújítását tekintette. A legbefolyásosabb és legjelentősebb támogatásban részesülő jezsuita rend mellett Albert és Izabella más szerzetesrendeket is patronált, így például a sarutlan karmelitákat. Számos egyházi létesítmény, többek közt templomok, rendházak, jezsuita kollégiumok alapítása fűződik a nevükhöz. Ezek közül a legjelentősebbek a Cobergher által tervezett scherpenheuveli Szűz Mária tiszteletére alapított zarándoktemplom, valamint a sarutlan karmeliták brüsszeli temploma. 20 Mbert és Izabella különös figyelmet fordított patrónusszentjei (Leuveni Szent Mbert, Árpád-házi Szent Erzsébet - akit a ferences harmadrend pártfogójaként tiszteltek -, Assisi Szent Klára és Szent Eugenius) és a relikviáik tiszteletére. 21 A ferences harmadrend előzményének a 12. század végén alakult, a bűnbánó élet mozgalmához tartozó vallási társulások tekinthetők. Szent Ferenc beszédeinek hatására olyanok is szerették volna követni a ferences életformát, akiket feloldhatatlan kötelék fűzött házastársukhoz, családjukhoz, világi hivatalukhoz. Szent Ferenc 122 l-ben a Memóriák Propositiben adott tanácsokat: „Mit kell tenni a világban élő testvéreknek lelkük javára." Halála után, 1289-ben, IV. Miklós pápa jóváhagyta a Regulát, és Supra Montéin kezdetű bullájával kötelező érvényűvé tette. Az „ordo tercia" évszázadok óta az egyik legnépszerűbb, világiak számára szervezett vallásos testvérület. 22 Tagjainak korábban rendi ruhájuk is volt, amelyet viselhettek, és a tárgyalt képen ábrázolt módon temetkezhettek. A családi hagyományoknak megfelelően a mélyen vallásos és hitében elkötelezett főhercegi párt később is szoros szálak fűzték a ferences rendhez. Mbertet, végakaratának megfelelően,
