Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei (Budapest, 2008)

Albert főherceg (fl621) a ravatalon. Egy régi-új szerzeményű képről

ALBERT FŐHERCEG (t 1621) A RAVATALON EGY RÉGI-ÚJ SZERZEMÉNYŰ KÉPRŐL TÁTRAI JÚLIA-LENGYEL LÁSZLÓ A gyűjtemény gyarapodása mindig örömteli esemény egy múzeum életében, és különösen igaz ez akkor, ha egy évtizedek óta elveszettnek hitt mű kerül meg. A Fővárosi Képtár II. világháborús veszteségeit felsoroló lajstromban 497. számon a következő tétel szerepel: Mallery, Karel van? (1571—1635) Mbert főherceg halála Olajf., 86,5 x 106 [cm], vászon. Ltsz. 1 577, Zichy gyűjt.

1 (1. kép) A ZI CHY-GYÜJTEMÉ NYTÖL AZ ORSZÁGOS KÉPTÁRIG A festmény hátoldalán megnevezett Zichy-gyűjtemény kialakulása a 19. század közepére nyúlik vissza. Képeinek egy része az egykori Festetits-kollekcióból származott, 1859-ben a Festetitsgyűjtemény árverésén vásárolta őket Zichy Ödön.

2 Zichy Ödön (1811-1894) fiatalkorában katonáskodott. 1832-ben megnősült, elhagyta a katonai szolgálatot és visszavonult birtokára. Később hosszabb utazásokat tett, végül Bécsben élt, idejét főleg művészeti tanulmányoknak szentelte és jelentős képzőművészeti gyűjteményt hozott létre. Örököse fia, Jenő (1837-1906) lett, aki a magyar közgazdaság és ipar fejlesztése érdekében kifejtett tevékenysége után az „ipargróf nevet kapta. 1866-ban a fejlett mezőgazdasági technikákat tanulmányozta Angliában és Hollandiában. Emellett küldetésének tekintette a tudományok és művészetek felvirágoztatását is, így például a magyar őstörténet felkutatása céljából expedíciót szervezett a Kaukázusba.

1 Az 1906-ban elhunyt Zichy Jenő végrendeletében Budapest székesfővárosnak hagyományozta nagy értékű gyűjteményét, melynek egy része, a képző- és iparművészeti anyag, családi örökségként került birtokába, a másik résszel, a néprajzi tárgyakkal pedig ő maga egészítette ki a kollek-