Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei (Budapest, 2008)

Frans Floris korai rajzai Budapesten

akiket Floris ugyanolyan mély szemgödrökkel, hasonlóképpen megrajzolt orral, elrajzolt kezekkel ábrázolt, mint a budapesti rajz figuráit. Az összevetésnél figyelembe kell venni, hogy a párizsi rajz olasz mintakép utáni másolat, amelynél a modell típusai, stílusa is érvényesítette hatását, míg a budapesti rajz önálló alkotás. Azonban mindkét mű közös vonása az alakok közötti üres helyek rövid, sűrű párhuzamos vonalkázással történt kitöltése, amelynek következtében az amúgy is zsúfolt kompozícióban a „horror vacui" hatás még erőteljesebb. A fiatal művészt sokféle befolyás érte római, mantovai, genovai tartózkodása idején.

11 A táblaképek, freskók, antik szobrok tanulmányozása mellett a metszetek hatásával is számolnunk kell. A budapesti rajz itáliai évei alatt vagy nem sokkal az után, tehát fiatalkorában készülhetett. A Stalburch metszetéhez fűződő rokonság mellett az említett párizsi analógia mutat erre. Nyilvánvaló, hogy Floris Itáliában több Apollón és a múzsák-ábrázolást ismerhetett meg, rajzmásolatai között azonban egy ilyen témájú lap sincs. így csak feltételezésekre vagyaink utalva a mintaképet illetően, bizonyos kompozíciós és egyéb stiláris hasonlóságok alapján. A fennmaradt, számba jöhető ábrázolások közül a budapesti rajz Antonio Fantuzzi feltehetően Francesco Primaticcio utáni, 1542/43-ra datált rézkarcával árul el némi kapcsolatot (4. kép).

12 A Múzsák a Parnasszus tövében-metszet, amelyen két gyermek és egy folyóisten is szerepel, kissé eltér a téma hagyományos ábrázolásmódjától és nem követi a gyakori szimmetrikus szerkezeti megoldást sem, mivel - a budapesti laphoz hasonlóan - kötetlenebb elrendezésű. Mindkét esetben a bal alsó sarokból indított átló mentén helyezkedik el az alakok zöme. Hasonló a figurák közvetlen hátterében a vastag törzsű fák és kisebb dombok szerepeltetése és az alakok közötti és körülötti részek gondos kitöltése párhuzamos vonalkákkal és stilizált növényi elemekkel. Szembetűnő rokonság mutatkozik a két ábrázolás között a kompozíció jobb felső részén látható három nőalak elrendezése, beállítása és ösztövér típusa tekintetében. Feltűnő a nőalakok hangsúlyos frizura- és fejdísz-kreációjának rokonsága, a befont hajtincsek hangsúlyos szerepe. A lenge, antikizáló ruhák fantáziadús megoldásához talán Primaticcio művei szolgáltathattak mintaképet, amelyre a budapesti lap két alsó hátfigurájának és az olasz mester Diana és a hárojnarcú Hekaté koszorúval díszíti Pegazust című rajzán (magángyűjtemény)

13 látható nőalak öltözetének hasonlósága nyújt érvet (5. kép). Florisnak a fontainebleau-i művészkörrel való érintkezését számos más, már korábban felismert kapcsolat nyomatékosítja.

14 Florist több ízben foglalkoztatta a múzsák témája: már fentebb utaltunk a Frans Huys 1565-ös rézmetszetében ránk maradt kompozícióra, és ismeretes egy Minerva látogatása a múzsáknálfestménye (Condé-sur Escaut, Hôtel-de-ville).

1

' Ehhez a témakörhöz kapcsolódik két rézmetszetsorozata A hét szabad művészet ábrázolásával.

16 Továbbá a művész egy igen különleges, ikonográfiáikig szinte egyedülálló festménye, amely a múzsák (illetve a művészetek) felébresztését