Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei (Budapest, 2008)

Fejet mintázó boroskancsók az Antik Gyűjteményben

Antoninus-korban gyártottak tömegével zárt formájú reliefdíszes edényeket. Az oinophoroicsoporthoz tartozó típusok megtalálhatók a nyugati provinciákban és Észak-Afrikában is, ahová számos Kis-Azsiából importált kancsó jutott el. A kis-ázsiai kerámiához hasonló típusokat Észak-Afrikán és Alexandrian kívül is több helyen gyártották. Lehetett műhelye Athénban

38 és a nyugati Pontus vidéken.

3V Knidos valóságos iskolát teremtett Kis-Azsián kívül. A kis-ázsiai import már a Kr. u. 2. század végén vagy a 3. század elején befolyást gyakorolhatott az észak-afrikai edényművességre. A keleti importáru leginkább Africa Proconsularis fazekasműhelyeit inspirálhatta.

40 A tunéziai fazekastelepeken is sorozatban gyártották a knidosi reliefdíszes lagynosokat, amelyeket fej alakú kiöntővel láttak el.

41 Dombordíszes ábrázolásain a dionysikus ikonográfia meghatározó volt. A kis-ázsiai oinophoroi tunéziai utánzásának kezdetét a fej alakok, Faustina minor hajviselete alapján, a 2. század végére keltezik.

42 Az egyik párhuzamnak tekinthető példány, amely az athéni agorán 3. század közepére keltezhető kontextusban került elő, arra enged következtetni, hogy a fej alakban végződő lagynosok gyártása a 3. század elejéig folytatódhatott.

43 Ez a megfigyelés összhangban áll az oinophorosgyártás időtartamára vonatkozó eddigi eredményekkel.

44 Az időrendi besorolás régészeti, stíluskritikai és antiquariusi adatokon nyugszik. Feltehető, hogy ennek a kerámiafajtának a fejlődése kis-ázsiai előfutárokkal kezdődött, amelyeket az oinophoroi-műhelyek gyártottak, végét pedig az észak-afrikai fazekastelepeken gyártott utánzatok jelentik, amelyekhez az importált kis-ázsiai példányok adhattak ösztönzést. Az északafrikai, fej alakban végződő lagynosok többsége lényegesen későbbi gyártmány. Fej alakú kiöntőjű lagynosok, fej alakú edények és más plasztikusan díszített kerámia készült a 3. század utolsó és a 4. század első évtizedeiben Navigius és körének műhelyében.

43 Az afrikai lelőhelyű edények esetében sokszor kérdéses, hogy kis-ázsiai importárunak tekinthetők-e vagy kis-ázsiai kerámia-előképeket utánzó afrikai gyártmányoknak. Ez egyben a keltezés kérdését is maga után vonja, mivel a kis-ázsiai lagynosok a 3. század közepe előtti időszakra tehetők. A prosopográfiai eredmények: a Pullaeni famíliára vonatkozó feliratok mellett a női fejben végződő kancsók késő Antoninus kori hajviselete is a Kr. u. 2. század második felére, illetve a 3. század elejére keltezi ezeknek a fazekasműhelyeknek termékeit. A Pullaeni família több tagja a mécsesgyártásban is érdekelt volt.

46 A szórványos, meglehetősen kevés régészeti adat mellett - amikor nemcsak a lelőkörülmények, hanem sok esetben a lelőhely is ismeretlen - nehéz a műhely, illetve az időrendi kérdések megoldása. Ezért a nehézségért részben kompenzálnak a műhelykapcsolatokra vonatkozó adatok. Az afrikai bélyegek alapján a 2. század végére keltezhetjük a korábbi, kvalitásosabb darabokat. Feliratok igazolják (például amo vinwn), hogy ezeket az edényeket boroskancsóként használták.

4. Az egyes - a bor élvezetével, az ivással kapcso-