Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei (Budapest, 2008)

Archaikus kerámia Veiiből

A vázák 1975-ben egy magángyűjtők anyagából rendezett kiállításon a Szépművészeti Múzeumban bemutatásra kerültek, a kiállítás katalógusában rövid, illusztráció nélküli leírásuk is megjelent: SzMKözl 46-47 (1976), 78-79, 176-177. A gyűjtemény egy bucchero-csészéje (Rasmussen, Type 1, c) reprodukálva: Sümeghy V., Építőanyag 10 (1958), 130, 4. kép, a bal oldali. G. Bartoloni-F. Delpino, Veio I (Monumenti Antichi L, serié monografica 1), Roma 1979, 74, Tipo 3 és (elterjedéséről) n. 255; lásd még P. G. Gierow, The Iron Age Culture of Latium 1, Lund 1966, 142, Type XII és 284. J. de La Géniére, Recherches sur l'Age du Fer en Italie Méridionale. Sala Consilina, Naples 1968, 136; P. Ruby, Le crépuscule des marges. Le premier Age du Fer à Sala Consilina, Rome-Naples 1995, 81-82, Classe Cl és n. 300. A mindeddig közöletlen sírlelet a Museo Nazionale Archeologico Cerite kiállításán látható; lásd még Trevignano Románéban a Museo Civico Etrusco Romanóban az Olivetello nekropolisból származó példányt (ltsz. 72510). K. Friis Johansen, Les vases sicyoniens, Paris-Copenhague 1923, 79; S. S. Weinberg, Corinth VII,

1: The Geometric and Orientalizing Pottery, Cambridge Mass. 1943, 46, ad no. 157, 59 ad no. 212, 67, ad no. 278; F. Canciani, in CVA Tarquinia 3 (1974), 43, ad tav. 33,1; D. A. Amyx-P. Lawrence, Corinth VTL,2: Archaic Corinthian Pottery and theAnaploga Well, Princeton 1975, 80-81; L. Cavagnera, MEFR.-Í 107 (1995), 927-928. Payne, NC, 296, no. 708. A típus itáliai utánzatai egyelőre nincsenek rendszeresen feldolgozva. V. Bellelli kéziratos doktori értekezésében {Ricerche sulla ceramica etrusco-corinzia: 1 gruppi non figurati, Roma 1997a) mint témáján időben kívül esőt, nem tárgyalja, jóllehet utal a technika azonosságára és a részleges kronológiai átfedésre a munkájában tárgyalt anyaggal (45); csak példaként mutat be egy Tarquiniából származó, a lentivel pontosan egyező példányt (tav. 31, c). Firenze, Museo Archeologico, ltsz. 21704. G. Paolucci, in Museo Civico Archeologico delle Acque di Chianciano Tenne, Siena 1997. Róma, Museo di Villa Giulia, ltsz. 10337 (a Mater Matuta szentély fogadalmi leleteiből). W. Johannowsky, Materiali di eta arcaica della Campania, Napoli 1983, 173, nos. 9-10 és tav. LUI, t. 548,2, 4 (a sírleletben Kr. e. 7. század végi - 6. század elejei etruszko-korinthosi alabastronok); lásd még StEtr 33 (1965), tav. 141, b. Weinberg 1943, 67, ad no. 278, pl. 36, fig. 23; E. Gjerstad, Early Ro?ne IV, Lund 1966, 125, ad fig. 44,3 és 276-277. Például Róma, Museo di Villa Giulia, ltsz. 38569 és 38667 (Macchia della Comunità t. 64 és t. 71).