Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei (Budapest, 2008)
„Arcom Ré Arca"
no. 15; A. M. Blackmail, The Funerary Papyrus of Tnkhefenkhons, Journal of Egyptian Archaeology IV(1917), pl. XXVI (egy túlvilági halom tetején ülve, ureusszal, az Amduat 12. órájának egy XXI. dinasztia kori feldolgozásán, a felső regiszterben). Középső regiszter: parókás kígyófejű alak, tollal a fején; szakállas emberfejű, balzsamkúppal és lótuszvirággal a fején; parókás sólyomfejű. Alsó regiszter: három szakállas, emberfejű alak, balzsamkúppal és lótuszvirággal a fején. K. Babraj-H. Szymanska, Bogowie Starozytnego Egiptu/The gods of Ancient Egypt, Krakow 2000, no. 23. Egy további példa a szembenéző arcra a koporsónak ugyanezen a helyén: O. Berlev-S. Hodjash, Catalogue of the Monuments of Ancient Egypt from the Museums of the Russian Federation, Ukraine, Bielorussia, Caucasus, Middle Asia and the Baltic States (Orbis Biblicus et Orientalis 17 Series Archaeologica), Fribourg-Göttingen 1998, pl. 49 (11.22.31). Lásd még H. M. Stewart, Minnmy-cases and Inscribed Funerary Cones in the Petrie Collection, Westminster-Oak Park 1986, pi. 8. „Osiris mit vielen Gestalten, mit vielen Namen und mit vielen Gesichtern": Sammler - Pilger - Wegbereiter. Die Sammlung des Prinzen Johann Georg von Sachsen, Mainz am Rhein 2004, 37 (I. 4.3). J. Assmann, Liturgische Lieder an den Sonnengott. Untersuchungen zur alt ägyptisch en Hymnik l (Münchner Agyptologische Studien 19), Berlin 1969, 49-52; E. Liptay, Between heaven and earth II. The iconography of a Twenty-first Dynasty funerary papyrus. Second part, Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts /05(2006), 19. E. Hornung, Das Buch von den Pforten des Jenseits, II (Aegyptiaca Helvetica 8), Basel-Genève 1980, 251-257; E. Hornung, Ägyptische Unterweltsbücher, Zürich-München 1972, 285-287; E. Hornung, Die Nachtfahrt der Sonne. Eine altägyptische Beschreibung des Jenseits, Düsseldorf-Zürich 1998, 178-181; J. Zeidler, Pfortenbuch Studien. Kritische Edition des Pfortenbuches nach den versionén des Neuen Reiches II (Göttinger Orientforschungen IV 36), Wiesbaden 1999, 318-319. Lásd továbbá: A. Piankoff, Les grandes compositions religieuses du Nouvel Empire et la réforme d'Amarna, Bulletin de l'Institut Français d'Archéologie Orientale 62 (1964), 214-215; K. Mysliwiec, A propos des signes hiéroglyphiques „///•" et „tp", Zeitschrift für Ägyptische Sprache und Altertumskunde 98 (1972), 94 és fig. 16; K. BosseGriffiths, Some Egyptian Bead-M^ork Faces, Journal of Egyptian Archaeology 64 (1978), 103; C.-B. Arnst, Vernetzung. Zur Symbolik des Mumiennetzes (www2.hu-berlin.de/nilus/net-publications/ ibaesl/Arnst/text.pdO, 88 és Abb. 5. Hornung 1972, 287. A „szembenézés" attitűdje mint ikonográfiái motívum nem túl gyakori az egyiptomi ábrázolásokon: alkalmazása éppen ezért mindig azt sejteti, hogy fontos szerepe van a kompozíció szimbolikájában. Az arc és a szem (illetve pillantása) a legfontosabb közeg vagy csatorna, amelyen keresztül az emberfeletti/isteni képességek és mindenfajta (mind jótékony, mind pedig ártó) mágikus erő megnyilvá-