Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei (Budapest, 2008)
„Arcom Ré Arca"
É. Liptay, Transforming into god. Painted wooden coffins and coffin fragments from, the Third Intermediate Period in the Egyptian Collection of the Museum of Fine Arts Budapest. 3 Máshol gyakran ábrázolják szembenéző arccal ezen a koporsótípuson: R. van Walsem, The Coffin of DJedmoiithuiufankh in the National Museum of Antiquities at Leiden, Leiden 1997, 270. Lásd még A. Gasse, Les sarcophages de la Troisième Period Intermédiaire du Museo Gregoriano Egizio, Città del Vaticano 1996, pl. XXVII, 12 (ahol a tollak helyett r «/*-jelek szerepelnek). 4 Oroszlán Z.-Dobrovits A., Országos Magyar Szépművészeti Múzeum. Az Egyiptomi Gyűjtemény, Budapest 1939, 83-84. 5 A fenéklap dekorációjának csaknem teljes megsemmisülése a múmiával való közvetlen érintkezésből adódik (van Walsem 1997, 305 és n. 974). Ugyanez okozta a jobb oldal belső dekorációjában keletkezett károkat is. 6 A. Niwiriski, 2V Dynasty Coffins from Thebes. Chronological and Typological Studies, Mainz am Rhein 1988, 90-97; S. Ikram-A. Dodson, The Mummy in Ancient Egypt. Equipping the Dead for Eternity, London 1998, 2 32. 7 Niwinski 1988, 90-97. s Túlvilági lények hasonló hármas csoportjai az alj belső oldalain: Gasse 1996, pl. XI, 2; XII, 1 (övvel), például XXII, 1-2 (öv nélkül). 9 A második figurából deréktól lefelé csak a kontúr néhány részlete maradt meg. A figura ikonográfiájára lásd Gasse 1996, pl. XXVI, 2 és XXVII, 1 (övvel). A múmia alakú, emberfejű túlvilági lények fején megjelenő balzsamkúpok és lótuszbimbók eredetileg a halott üdvözült állapotának attribútumai voltak. A XXI. dinasztia kori koporsókon azonban ezek a szimbólumok már istenek fején is megjelennek, a korszak halotti ikonográfiájában végbement úgynevezett humanizáció következményeképpen (van Walsem 1997, 351-352). 10 A középső regiszter alakjai: kígyófejű alak, parókával és tollal a fejen; a második és harmadik figurából semmi sem maradt meg. Az alsó regiszter figurái: az első alaknak csak a feje látható (szakállas emberfejű); a második alak deréktól fölfelé kevéssé rekonstruálható; a harmadik figura kontúrjai alig kivehetők. A bal oldalon megmaradt nyomok alapján azonban feltételezhető, hogy azok összetétele lényegében azonos a jobb oldaliakkal. így megkísérelhető a mára eltűnt vagy nagyon rossz állapotban lévő figurák ikonográfiájának rekonstrukciója is (középső regiszter: kígyófejű - emberfejű - sólyomfejű; alsó regiszter: három emberfejú). Minden panel felső határoló szegélyét egy gyékénytalapzatot utánzó motívum, az alsó szegélyüket pedig egy vastag sötétzöld sáv alkotja. 11 Napkorong fejű túlvilági lények: Niwiriski 1988, pl. XXILA (a koporsó belső dekorációján, szakállal); D. C. Patch, Reflections of Greatness. Ancient Egypt at the Carnegie Museum, of Natural History, Pittsburg 1990, 69 (az oldalfalon, ureusszal); A. Piankoff-N. Rambova, Mythological Papyri, New York 1957,
