Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei (Budapest, 2007)

ANNUAL REPORT - A 2007. ÉV - Ünnepség és tanulmánykötet Gerszi Teréz tiszteletére

(Rijksbureau voor Kunsthistorische Documentatie) osztályvezetője, Charles Dumas, a koppen­hágai Statens Museum for Kunst grafikai gyűjteményének vezetője, Chris Fischer, és Marian Bisanz-Prakken, a bécsi Albertina Museum főmuzeológusa képviselte, de nagy számban voltak jelen a hazai művészettörténeti élet kiemelkedő képviselői is, köztük Marosi Ernő és Galavics Géza, valamint a Szépművészeti Múzeum és társintézményeinek munkatársai. A Szépművészeti Múzeum íéiigazgatója, Baán László üdvözlő és értékelő szavai után Bert W. Aleijer rövid beszéde következett, amely Teréz munkásságát nemzetközi távlatba helyez­te. Szilágyi János György a régi kolléga és jó barát hangján megismerkedésük, kapcsolatuk humoros aspektusait is felemlegette. Bodnár Szilvia a tanítványok nevében méltatta példaadó munkáját, az új generációk iránt megnyilvánuló segítőkészségét. Végül a múzeum tudomá­nyos igazgatója, Czére Andrea ismertette a Festschrift tartalmát, és átadta azt az ünnepeltnek. A beszédek sorát Gerszi Teréz köszönő szavai zárták. Az ünnepség fényét emelte az elhangzott reneszánsz lantzene és a beszédek háttereként is szolgáló kis kiállítás, amely Gerszi Teréz legjelentősebb új meghatározásaiból mutatott be íze­lítőt: a rajzgyűjtemény huszonöt rajzát. Köztük voltak id. Hans Burgmair, ifj. Hans Leu, Joseph Heinz, Hans von Aachen, Cornelis Engebrechtsz., Jan I. Brueghel, Jacques I. Savcry, Hans Bol, Hendrick Goltzius, Denys Calvaert, Frederick van Valckenborch, Herman van Swanevelt, Ferdinand Bol, Peter Lely és mások alkotásai. Az ünnepi alkalomra kiállításra kerüléi műtárgyak nem álltak szoros kapcsolatban a Festschrifttel, csupán Teréz legkedvesebb kutatási eredménye­iből nyújtottak válogatást; ezt egészítette ki a vitrinekben bemutatott, általa írt legfontosabb könyvek, katalógusok, cikkek sora. Gerszi Teréz ünnepelt hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt nagy tiszteletnek, sőt, szeretetnek örvend, így a tiszteletére készült ünnepi albumba is oly sokan kívántak írni, hogy a kötet számára egy újabban bevezetett speciális szerkezeti típust választottunk, amely nagy­számú cikk közlését tette lehetéivé. Formája követi a katalógusokét, címszavakból áll, azonban a leírt rajzok nem kerültek kiállításra, tehát a könyv egy kiállítás nélküli, virtuális katalógus. A kötet hetvenöt címszava mintegy száz, eddig nagyrészt publikálatlan műtárggyal foglalko­zik, és új eredményeket közöl. Teréz fő kutatási területét követve ezek a tárgyak főleg rajzok, bár előfordulnak közöttük olyan különlegességek is, amelyeket csak bizonyos korlátok között lehet rajznak nevezni; ilyenek például az egyiptomi műtárgyak, koporsók színes, rajzolt díszít­ményei, az antik vázarajzok, vagy akár a festmények alatt felfedezett, közvetlenül a vászonra készült előrajzok. A könyvben tárgyalt rajzok hatvanöt művész - közöttük Teréz fő kutatási korszaka, a 16. és 17. század számos ismert, túlnyomóan német és németalföldi mestere, Paul Bril, Hans von Aachen, Abraham Bloemaert, Jan Brueghel, Denys Calvaert, Egidius Sadeler,

Next

/
Thumbnails
Contents