Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei (Budapest, 2007)

Caspar Freisinger rajzművészetéhez

Caspar Freisinger a Duna délnémet és osztrák területein a 16. század elején kialakult Dunai iskola tájábrázolási hagyományait követte a figurális kompozíciók táji hátterének kialakításakor.

2. Alakábrázolása viszont egyrészt az itáliai művészet beható tanulmányozásáról tanúskodik, másrészt arról, hogy a művész a Bajorországban is működött rudolfinus mesterek révén a kortárs prágai manieristák alkotásait is jól ismerhette. Bodnár Szilvia a Szépművészeti Múzeum Grafikai Osztályának vezetője. A S/l R/O MkilklY/ISI A tanulmány az OTKA támogatásával készült (projektszám: T 046616). JF.GYZHTHK 1 Mintegy hetven rajza mellett Freisingernek mindössze két táblaképe, néhány miniatúrája, valamint öt rézkarca maradt fenn, és ma is láthatók a freskói az ingolstadti Spitalkirche falán. Lásd H. Geissler, Freisinger [Fraisinger], Caspar, The Grove Dictionary of Art, ed. J. Furnér, London 2003, vol. 11, 752-754; Zeichnung in Deutschland - Deutsche Zeichner 1540-1640, Hrsg. H. Geissler, Ausst.-Kat., Stuttgart, Saatsgalerie, 1979-1980, Bd. 2, 163-165. : Toll, fekete tinta, a figura lábán vörös lavírozás, 203x144 mm, Budapest, Szépművészeti Múzeum, ltsz. 79. A Delhaes-gyujteményből. Jelezve fent: „Sum Casparij Fraisingerij / Pictoris Ingolst: Anno Domini 1581" Versek: jobbra lent: „Weisheit und Kunst kompt rút / umb Sunst. / Wer sie gern hat, findts / nit im beth. / Fs gehert dar zu, fleis mihe / Arbeit, und Rue, / und die genad von Gott, / darnach so hats kein noth." [A bölcsesség és a művészet nem jön létre magától. / Aki ezekre vágyik, nem tétlenkedhet. / Megkövetelik a szorgalmat, a fáradozást, a munkát és a nyugalmat, / Es Isten kegyelmét, / így az ember nem szenved semmiben hiányt."] Balra lent: „Wehr sie befleist etwas zu lernen, / kan sich alzeit darmit ernern". [Ha az ember szorgalmasan tanul, mindig meg tud élni.] Az „ernern" szó az „ernähren" korábbi változata. Lásd L. v. Baldass, Fraisinger, Caspar, Allgemeines Lexikon der bildenden Künstler, ed. U. Thieme-F. Becker, Bd. 12, Leipzig 1916, 279-280. Baldass szerint a rajzot Meiler Simon ismerte fel Freisinger műveként, jóllehet Delhaes István hagyatékából a helyes meghatározással került a múzeumba. ; FI. Kuhn, Die Alt-Ingolstädter Maler, Sammelblatt des Historischen Vereins Ingolstadt 56 (1938), 34, Abb. 6 (www.bayerische-landesbibliothek-online.de/saminin/bsb00005430_00140.jpg). 4 F. Thöne, Caspar Fresingers Zeichnungen, Zeitschrift des Deutschen Vereins für Kunstwissenschaft 7 (1940), 39-63. 5 Ibid., 55-56, Abb. 19, 59, Kat. Nr. 13.