Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei (Budapest, 2007)

Vadkanvadászat

Odysseus ifjúkori vadkanvadászata, amelynek nyomáról majd dajkája felismeri, vagy Meleagros baljós végzetű kalydóni vadászata is.

JS A „thrák lovas"-táblákon a vadászat célzottja az esetek túlnyomó részében vadkan, csak nagy ritkán helyettesíti a fentiek alapján érthetően az akkor már ezen a tájon teljesen kipusztult oroszlán, jelezve azt is, hogy a jelenetnek nem realisztikus, hanem jelképes értelme van. Különösen valószínű ez akkor, ha az ábrázolás a halottat utolsó útjára kísérő lékythos, mint a budapesti váza esetében, vagy ha a „thrák lovas"-relief, feliratának tanúsága szerint, ifjú halott apja által állított síremléke, mint a Szépművészeti Múzeum egy Makedóniából származó domborművén (6. kép).

29 A vadkanvadászat mindkét esetben az átmenetnek azt a szimbolikus pillanatát örökíti meg, amelyben a halott, akit a váza sírjába kísért, vagy az ifjú, akinek a sírtábla az emlékét őrzi, egy létformából egy másikba, az élők közösségéből a holtak számosabb közösségébe lép át. Az egyén léte véges, de a közösség televénye, amelyből kilépett, elpusztíthatatlan. A korábbi vadkanvadászat-reliefeken (7. kép) és egy „thrák lovas"-tábla hátoldalán ábrázolt lakomajelenet

3

" ennek az ígéretét állítja szembe az egyszeri elmúlás képével.

31 Szilágyi János György a Szépművészeti Múzeum tudományos főtanácsadója. JEGYZETEK 1 A viseletről J. Aymard, Essais sur les chasses romaines des origines à la fin du siècle des Antonius, Paris 1951, 203-204. A páncélról legutóbb I. Laube, Tborakophoroi, Rahden/Westf. 2006, 19-20 (de a láncnak nincs párhuzama); lásd még Th. Schäler, AndresAgathoi, München 1997, 36-37. : E. Reeder Williams, Hesperia 47 (1978), 359-360 és n. 12 (a katalógus leírásaiban a fekete festés nyomai gondosan jelezve vannak). 3 M. Trumpf-Lyritzaki, Griechische Eigurenvases des reichen Stils und der späten Klassik, Bonn 1969, 119121. 4 Reeder Williams 1978, pl. 96, no. 34 (back). 5 P. Knoblauch, A A 1938, 342, Anm. 3. 6 Az 5-4. századi példányok alapvető feldolgozása az addig ismert példányok katalógusával: TrumpfLyritzaki 1969. Ujabban talált vagy közölt példányok (a teljesség igénye nélkül): J. Schäfer, Hellenistische Kunst aus Pergamon (Pergamenische Forschungen, Band 2), Berlin 1968, 116-117 és Taf. 50 (aligha athéni); Reeder Williams 1978, 379-397 (az Agorán előkerült, Trumpt-Lyritzakinál jórészt nem szereplő darabok); J. V. M. Derksen, BA

Besch 68 (1993), 171-174 (Athénból); M. Tsimbidou-Avloniti, in Agaima... G. Despini, Thessaloniki 2001, 223-232 (attikai); Cl A Mannheim 2 (2003), Taf. 27 (attikai).