Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 105. (Budapest, 2006)

Tribolo rajza Montorsoli Castello-beli elveszett Hercules és Antheusához

kompozíciós érzéke és fény-árnyék használata feltárja azt is, hogy Leonardo befejezetlen, romlásnak induló, de az 1530-as években még látható Anghiari csatájának zaja és tumultusa milyen eleven erővel lüktetett a fiatalabb művész alkotó képzeletében. Louis A. Waldman a firenzei Villa I Tatti igazgatóhelyettese és az anstini University of Texas professzora. Szeretném megköszönni a budapesti Grafikai Gyűjtemény kurátorának, Kárpáti Zoltánnak és Sanne Wellennek a tanulmányomhoz nyújtott segítségét. Kárpáti Zoltán már a szöveg nyomdába kerülése után osztotta meg velem Monroe Warshow legutóbbi szóbeli közlését, aki néhány hasonlóan kis méretű, a liége-i Arenberg-vázlatkönyv emlékezetből készült Hereulest és más alakokat ábrázoló vázlati alapján a flamand festőnek, Lambert Lombardnak (1505-1566) tulajdonítja a budapesti rajzot (G. Denhaine, Lambert Lombard. Renaissance et humanisme à Liège, Antwerpen 1990, 146-148, figs. 164-167). A szóban forgó rajzokon Lambert Lombard széles tollvonásai, a háttér vonalkázása és a sematikus, gyorsan odavetett stílusuk első ránézésre emlékeztet Tribolo modorára, ugyanakkor a flamand művész elképzelése a testábrázolásról sokkal laposabb, a figurái anatómiáikig zavarosak és gyakran meglehetősen extravagánsak (nyak nélküli apró fejek, hatalmas végtagok). Lambert Lombard nehézkes kalligráfiája éppúgy nélkülözi Tribolo rajzainak fegyelmezettségét és feszültségét, mint formáinak háromdimenziós szemléletét és mélységérzetét. A rajzok technikájának felületes hasonlósága bizonyos mértékig Lambert Lombard 1538-1539-es itáliai tartózkodásából fakad, pontosan abból az időszakból, amikor a szóban forgó Tribolo-rajz is készült. JEGYZETEK 1 Tribolo rajzairól lásd C. Lloyd, Drawings Attributable to Niccolö Tribolo, Master Drawings 6 (1968), 243-245; W. Aschoff, Tribolo disegnatore, Paragone 209 (1967), 45-47. Tribolo változatos tevékenységének teljes és sokrétű áttekintését lásd Niccolb detto il Tribolo tra arte, architettura e paesaggio, a cura di E. Pieri-L. Zangheri, Firenze 2001; Tribolo két monumentális szökőkútjáról lásd Stefan Morét, Der italienische Figurenbrunnen des Cinquecento, Oberhausen 2003, 141-165; Ammannati Herculesérő\ lásd A. Giannotti, in Lombra delgenio. Michelangelo e Parte a Firenze, 1537-1631, a cura diM. CbiariniA. P. Darr-C. Giannini, catalogo mostra, Firenze, Palazzo Strozzi 2002, 190-191, n. 47. 2 „I quali tutti ornamenti nel vero arebbono fatto questo il più ricco, il più magnifico, ed il più ornato giardino d'Europa; ma non furono le dette cose condotte a fine [...]." (G. Vasari, Le vite defiiù eccellenti pittori, scultori ed architettori, a cura di G. Milanesi, Firenze 1878-1885, VI, 84.)