Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 105. (Budapest, 2006)
ANNUAL REPORT - A 2006. ÉV - A Szépművészeti Múzeum első fénykora. Térey Gábor (1864-1927) emlékkiállítás
A kiállításnak nem volt célja Térey teljes életművének bemutatása. Itt arra vállalkoztunk, hogy bemutassuk a Régi Képtár élén 1896 és 1926 között folytatott sokoldalú munkájának legfontosabb elemeit: vásárlásait, tudományos feldolgozásainak kéziratban fennmaradt és könyv alakjában megvalósult eredményeit, és a több százból kiválasztott néhány fontos szerzeményét, melyeket ebből az alkalomból restauráltunk. Szakmai tevékenysége a 19. századi és kortárs magyar és európai festmények, szobrok és grafikai művek gyűjtésére is kiterjedt, ennek tanulmányozása és beható vizsgálata ezúttal nem volt célunk. Térey (Tábor tudatos gyűjteménygyarapító tevékenysége nyomán 350 festménnyel lett gazdagabb a Szépművészeti Múzeum Régi Képtára. Szerzeményeinek java része az állandó kiállításon látható, nyolcvan-száz év óta folyamatosan. A képtárigazgató igyekezett a gyűjtemény hiányain enyhíteni, és minden festészeti iskolát és műfajt méltóképpen képviseltetni vásárlásai során. A gyűjteménygyarapítás szerencsés korszaka volt az első világháborút megelőző évtized, amikor Térey a múzeum számára a legjelentősebb európai magángyűjteményekből tudott vásárolni. A holland zsáner-, táj- és csendéletfestészet nagy népszerűségnek örvendett a 20. század eleji magyar magángyűjtők között is, ezért a hazai műtárgypiacon is jelentős darabokhoz lehetett hozzájutni. Térey igyekezett jó kapcsolatot tartani a hazai műkereskedőkkel és magántulajdonosokkal, így a háborús időszak és a nehéz anyagi körülmények ellenére is folyamatosan építette a képtár gyűjteményét. így személyes közbenjárására került a Régi Képtár tulajdonába 1912-ben a gróf Pálffy János hagyatékából válogatott 180 darabos kollekció. Köztük olyan nagyszerű műveket láthatott a korabeli közönség, mint Boccaccio Boccaccino Krisztus születését ábrázoló oltárképe, vagy a Szent Pál és Barnabás történetét megjelenítő flamand tábla, amelyeket a kamarakiállítás is bemutatott. Térey vásárlásai és tudományos érdeklődése szoros egységet mutat. Fiatal kutatóként a 15. századi német festészet foglalkoztatta, képtárigazgatóként több, ebből a korból származó táblaképet sikerült megszereznie a gyűjtemény számára. Ezeket a Winkler-epitáfium mesterének egyik szintén nemrégiben restaurált darabja képviselte a kiállításon. Érdeklődése késeibb a 17-18. századi flamand és holland festészet felé fordult, de különösen az elfeledett életművek felkutatására helyezett súlyt. Egész életén át foglalkoztatta két mester, a flamand tájképfestő, Jan Siberechts és az angol királyi udvari festővé vált Bogdány Jakab pályájának megrajzolása. Mindkét festőről könyvet készült írni, amit hirtelen halála megakadályozott, ám vásárlásai nyomán a múzeumba került festményeket ma is élvezettel szemlélhetjük. Térey Gábor kutatói tevékenységének beszédes eredményei öt kiadást megért katalógusai, amelyek a 20. század elejének legmagasabb szakmai színvonalán dolgozták fel a Régi Képtár anyagát. A gyűjtemény folyamatos gyarapodása miatt Térey többször átrendezte a kiállítást,
