Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 105. (Budapest, 2006)

Giambettino Cignaroli Madonna-rajza a budapesti gyűjteményben. A művész születésének 300. évfordulójára

ugyanebben a kolligátumban, készítője a ma már alig ismert veronai metsző, Angelo Ghizzardi (5. kép). A festmény 1759-ből való. Rajzunk Madonna-feje ugyanennek az arctípusnak felel meg, azonban valószínűleg korábban készült - feltevésünk szerint az 1740-es évek második felére, vagy az 1750-es évek első felére datálható, ahogy azt még velenceiesebb, szabadabb formaképzéséből és Mária teltebb alaktípusából meg lehet ítélni. A későbbi művek nyúlánkabb alakjai, szigorúbb, zártabb formaalkotása ugyanis már a neoklasszicizmus törekvéseinek erősebb érvényesülését jelzi Cignaroli művészetében. Azonban a datálás kérdése, konkrét dokumentumok híján, nem dönthető el biztosan, éppen Cignaroli stílusának csekély változása miatt - az mindenesetre bizonyos, hogy nem a késői, erősen neoklasszicista korszakára datálható a budapesti rajz. Czére Andrea a Szépművészeti Múzeum tudományos igazgatója. A cikk az OTKA támogatásával készült (projektszám: T 46616). [EGYZETEK 1 A tábla szövege a következő volt: „IOSEPH • II • IMP • CAES • AVG • TABULAS • PICTAS • ARTIFICEMOVE • CIGNAROLIUM • VISURUS • AEDEM • HANC • ADUT • XII • CAL • AUG • MDCCLXIX." Idézve: I. Bevilacqua, Memorie della vita di Giambettino Cignaroli eccellente dipintor Veronese, Verona 1771, 44. Az osztrák udvaron kívül a francia, a spanyol, a lengyel és az orosz udvar is megrendelésekkel halmozta el, de nemcsak arisztokratáknak, hanem jómódú polgároknak, olasz egyházi embereknek is dolgozott. 3 Bevilacqua 1771, 45. 4 G. Pompei, Orazione in morte di Giambettino Cignaroli ed aleune poetiche composizioni sopra lo stesso argomento, Verona 1771, 9. 5 Balestra fiatal korától kezdve figyelemmel kísérte a festőt. Francesco Gabburri firenzei írónak és műgyűjtőnek írt leveleiben többször utalt kiemelkedő tehetségére; S. J. Warma, The Paintings of Giambettino Cignaroli. A Dissertation at the University of Giorgia, Athens 1988, 97-98; G. G. BottariS. Ticozzi, Raccolta di lettére sulla pittura, scultura ed architettura, 2, Milano 1822, reprint: HildesheimNew York 1976, 259-265, 262, 385-387. 6 Ezt a helyzetet enyhítette a közelmúltban rendezett philadelphiai kiállítás és katalógus, amelyben Christopher Johns foglalta össze igen meggyőzően a 18. századi olasz művészet, s ezen belül a római művészet aktuális értékelését; C. M. S. Johns, The Entrepot of Europe: Rome in the Eighteenth