Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 105. (Budapest, 2006)

Arnould de Vuez előkészítő rajza a XIV. Lajos számára készült Coronelli-glóbuszhoz

a művész több mint száz rajzát, hagyatékának értékes darabjait, majd 2000-ben a Lille au XVII siècle című kiállítással tisztelgett előtte. A kiállításon bebizonyosodott, hogy Arnould de Vuez a festészet összes műfajában alkotott, valamennyi grafikai eljárást alaposan ismerte. Sokrétű tudásával igyekezett eleget tenni a legkülönbözőbb megrendelői kívánságoknak. Nem tudjuk, a művész pontosan mikor telepedett le Lille-ben véglegesen, de a budapesti lap keletkezési ideje ennél korábbra tehető. A Coronelli-glóbuszokat hozzávetőlegesen 1681 és 1683 között tervezték meg és készítették el XIV. Lajos számára. Megrendelőjük César d'Estrées (1628-1714) volt. A francia kardinális felkereste Vincenzo Coronelli (1650-1718) velencei szerzetest, aki a föld- és éggömbök, valamint térképek készítése terén ekkorra már tekintélyes hírnévre tett szert." César d'Estrées 1672-ben emelkedett bíborosi rangra. Hosszú időn át élt rendkívüli nagykövetként Itáliában, Rómában. Coronelli glóbuszait a parmai hercegnél tett látogatása során csodálta meg. Ekkor jutott arra az elhatározásra, hogy királya számára ég- és földgömböt készíttet, mégpedig minden eddigit túlszárnyaló méretben. A budapesti rajz XIV. Lajost olyan korúnak láttatja, amilyen a király az 1680-as években valójában lehetett. 1683 szeptemberében azonban elhunyt a befolyásos Colbert (1619-1683) miniszter, d'Estrées kardinális tervének támogatója, s ez minden bizonnyal fékezte a nagyszabású terv megvalósítását, így a glóbuszok felállítására csak 1703 után került sor, a Marly-palotában. A Királyi épületek számadása csak ettől az évtől említi a királyi gyűjteménybe került ég- és földgömböt, két akkoriban népszerű udvari feste), Claude III Audran és François Desportes kapcsán, akik - ahogy azt Monique Pelletier megjegyzi (1999) - feltételezhetően restaurálták a két műtárgyat. Coronelli 1681 és 1683 között tartózkodott Párizsban. A földgömbön d'Estrées kardinális „Louis le Grand"-hoz intézett ajánlása az 1683-as római évszámmal szerepel (4. kép). A király festett büsztje azonban idős uralkodót ábrázol, markánsabb vonásokkal, mint a budapesti rajzon. Ez arra mutat, hogy a dátum ellenére a két glóbuszt nem fejezhették be 1683-ra, bizonyos részletekkel csak valamivel később készültek el. Bár a Coronelli-glóbuszok keletkezési körülményeiről szép számmal maradtak fenn dokumentumok, érdekes módon Arnould de Vuez neve sehol nem szerepel a festett gömbökön. A művész azonosítását a budapesti rajz tette lehetővé. De Vuez szerzőségét az ég- és földgömbről kiadott, kisebb méretű metszetek támasztják alá. Említést tesz „sieur Arnould" invenciójáról Coronelli és Jean-Baptiste Nolin metsző szerencsésen fennmaradt szerződése (1686. augusztus 19. és 20. között kötötték),

12 továbbá olvasható a művész neve az égi glóbusz metszett változatának felirati szövegében (5. kép) is. A BNF Térkép Osztálya és a Musée des Beaux-Arts de Lille egyaránt őriz példányokat Nolin metszeteiből.

13 Jean-Baptiste Nolin 1677-ben járt Rómában, ugyanakkor, amikor Arnould de Vuez. Igen valószínű, hogy a két francia római tartózkodása során Coronellivel is találkozott, akinek