Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 105. (Budapest, 2006)

Tribolo rajza Montorsoli Castello-beli elveszett Hercules és Antheusához

Vasari 1887-1889, VI, 81, 168-169; G. Gaye, Carteggio inedito d'artisti dei secoli XIV XV. XVI, Firenze 1839-1840, II, 422-424; Karl Möseneder, Montorsoli. Die Brunnen, Mittenwald 1979, 146-147; S. Ffolliot, Civic Sculpture in the Renaissance: MontorsolCs Fountains at Messina, Ann Arbor 1984, 19-24; B. Laschke, Fra Giovan Angela da Montorsoli. Ein Florentiner Bildhauer des 16. Jahrhunderts, Berlin 1993, 16-17, 37-38, 166, n. 5; Morét 2003, 163-164. „Séguita più alto un fuso adorno eon altri ornamenti e con certi putti di mezzo rilievo, che risaltando fanno un largo in cima tondo, che serve per basa délia figura d'un Ercole che fa scoppiare Anteo; la quale secondo il disegno di Tribolo è poi stata fatta da altri, corne si dira a suo luogo: dalla bocca del quale Anteo, in cambio dello spirito, disegno che dovesse uscire, ed esce per una canna, acqua in gran copia [...]." (Vasari 1887-1889, VI, 81.) Reynolds montírozásáról lásd C.James, Collectors and Mountings, in Old Master Prints and Drawings, ed. M. B. Cohn, Amsterdam 1997, 26-27. A meglehetősen szennyezett és a kartonhoz rögzítő ragasztótól erősen foxingos rajz állapota miatt az alárajzolás meglétét nehéz egyértelműen megállapítanunk. H. Thode, Michelangelo. Kritische Untersuchungen über seine Werke, Berlin 1908-1913, II, 295. Pans, Louvre, inv. 50v; lásd Aschoff 1967, 46-47. A vázlat pontosan megfelel Vasari Tribolo tiszavirág-életű szobráról szóló leírásának: „[...] Sopra un grandissimo basamento alto braccia dieci [...] un cavallo di braccia dodici con le gambe dinanzi in alto e sopra quello una figura armata [...] la quale figura avea sotto genti ferite e morte [...]." (Vasari 1887-1889, VI, 87-88.) Paris, Louvre, inv. 49v.