Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 105. (Budapest, 2006)

Maarten van Heemskerck budapesti Krisztus siratása-táblaképének restaurálása

A torinói Krisztus sírba tétele egy triptichon középképe, amelynek szárnyképei is fennmaradtak az adományozó család tagjainak ábrázolásával.

29 A hasonló méret és tematika miatt valószínű, hogy a budapesti tábla is egy ilyen kisméretű oltár középképe lehetett. Ha ez így volt is, a szárnyak elpusztultak vagy lappanganak, sem a Heemskerck által festett fennmaradt oltárszárnyak között, sem a dokumentumokból ismert művek között nem találunk olyan festményeket, amelyek a budapesti Krisztus siratdsához szárnyképekként illenének.

30 A széntartalmú alárajzolás budapesti táblát jellemző hiánya nem ismeretlen Heemskercknél. A jelenség elsősorban a festő korai alkotásai esetében figyelhető meg.

31 Olyan jelentős műveknél sem található széntartalmú alárajz, mint a genti Museum voor Schone Künsten Fájdalmas Krisztusánál, vagy Heemskerck korai fő művénél, a haarlemi Frans Hals Museum A Madonnát festő Szerit Lukácsinál?

2 Ugyanez a helyzet a torinói Krisztus sírba tétele Bécsben őrzött szárnyképeinél is.

33 A budapesti kép vizsgálata nem mutatta ki egy esetleges rajzvázlat felnagyítására és átvitelére szolgáló négyzetháló nyomait sem, amint az a londoni National Gallery szintén 1540 körülire datálható, bár a budapesti táblánál jelentősen nagyobb méretű oltárszárnyainál megfigyelhető.

34 Képünk esetében ennek oka az is lehet, hogy a kisméretű oltártábla megfestése Heemskerck számára szokásos rutinfeladatot jelentett. Heemskerck budapesti festménye, mint konvencionális tematikájú, magánmegrendelésre készült oltár középképe, nem tartozik az életmű kiemelkedő, jelentős fordulópontjai közé.

31 Magas színvonalú kivitele miatt ugyanakkor kiválóan reprezentálja a romanista irányzatot a budapesti gyűjteményben. Az immár teljes kompozíció ismeretében sem változott meg státusa az életművön belül, csupán eltűntek azok a nyugtalanító kérdőjelek, amelyek a festményt eddig körülvették. Közel száz év elteltével látszódnak igazán igaznak Petrovics Elek, a Szépművészeti Múzeum akkori igazgatójának Nemes Marcell ajándékát megköszönő szavai: „Az érdekes, szép festmény, mely jellemző és erőteljes terméke korának, igen örvendetes gyarapodását jelenti intézetünk XVI. századi gyűjteményének."

36 Fáy András a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának restaurátora, Gálos Miklós a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának munkatársa.