Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 105. (Budapest, 2006)

Ég és Föld határán II: Egy 21. dinasztia kori halotti papirusz ikonográfiája (Második rész)

4. 4. 1. NAPSZEM A Napszem néhány más esetben is megjelenik a napkorong belsejében a 21. dinasztia kori Amon-papi koporsóin és halotti papiruszain. A budapesti papirusz legközelebbi párhuzama a Henuttaui-papiruszon megjelenő motívum: az wtífér-szemet tartalmazó korongot két szkarabeusz veszi közre alulról és felülről, olyan módon, hogy a szkarabeuszok teste éppen előbukkan belőle. Fentebb már említettük, hogy a korong ebben az esetben a túlvilágot is szimbolizálja, amelyből a napisten szkarabeusz, illetve napkorong formájában jön létre. Szintén említettük már azt a másik 21. dinasztia kori példát, ahol a budapestihez nagyon hasonló módon (bár >ht-]t\ nélkül), a napbárka utasaként jelenik meg a napkorongban lévő Napszem.

40 Egy íh/-jelen nyugvó napkorongban, de nem napbárkán látható a British Museum egy másik papiruszán,

4

' ahol egy pávián adorál az ilyen módon megjelenített istenség előtt. Napszemet találunk abban a karjait kitáró, megszemélyesült napkorongban is, amelyik sugarakat szór a két horizontot jelképező oroszlánpár által behatárolt területre - a földre.

42 A motívum a kor Naplitánia-változataiban is megjelenik: képi megfogalmazása részben éppen az eredeti újbirodalmi királyi Naplitánia-variánsokból eredeztethető, ahol a Napszem nem napkorongban, hanem egy - általában bepontozott/berovátkolt - oválisban kapott helyet (ntrty).^ Ez a megoldás ugyanannak az elképzelésnek egy változata, amelyről már fentebb esett szó: a kör vagy ovális alakú túlvilágot jelképező földlabdacs, amelyből az isten létrejön, az átalakulás folytán azonosul a napkoronggal. A 21. dinasztia kori változatok egyikében

44 a Napszem és a szkarabeusz egyazon oválisban jelenik meg, amelyet Nun földből kiemelkedő alakja emel az égbe, a Kapuk Könyve záróképének mintájára. Az általunk vizsgált korszak Naplitánia-variánsainak egyes alakjain azonban a Napszem nem oválisban, hanem napkorongban jelenik meg. Az egyik változatban a múmia formájú alak nyakán fej helyett két kinyújtott kar tartja a sugarakat szóró napkorongot,

4

' a másik példán pedig a Nyugatot jelképező két kar (női mellekkel) felülről és a Keletet jelképező perszonifikált napkorong két karja alulról egy wdlt-sztmes napkorongot fog közre. A karokkal ellátott napkorongból és az istennőt jelképező két mellből napsugarak törnek elő a középen lévő napkorong irányába.

46 A budapesti papiruszon, éppúgy, mint az eddig említett párhuzamokban, a jobb Napszem jelenik meg a napkorongban, amelyik a Nappal azonosítható, és a teremtés pillanatához, valamint a keleti horizonthoz köthető. Ugyanehhez a pillanathoz kötik a motívumot az egyes felsorolt példákban az ?Aí-jel, a horizont kettős oroszlánja, a szkarabeusz és Nun alakja is.