Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 105. (Budapest, 2006)
Ég és Föld határán II: Egy 21. dinasztia kori halotti papirusz ikonográfiája (Második rész)
mekeit (az első teremtményeket)." Ugyanennek a szöveggyűjteménynek egy másik szövegében Heka, a megszemélyesült varázserő így nyilatkozik a teremtés előtti állapotokról: „En vagyok az, akit az Egyetlen Ur még azelőtt hozott létre, mielőtt még két dolog (dualitás) keletkezett volna ezen a földön, Egyetlen Szemének előre küldésével, midőn még egymaga volt..." 23 A varázserő tehát már akkor a teremtő isten birtokában volt, amikor a világ az ősegységben létezett, mielőtt a szem elküldése révén az „egyből kettő lett".4 A teremtés más absztrakt módjai: az isteni szív akarata (sU), a száj kinyilatkoztatása (hw) helyett itt egy újabb testrész, a szem (a belső látás, vagyis a képzelet) hatalmának kisugárzása révén megy végbe a folyamat. 25 Ebben a kozmológiai kontextusban Ré-Atum szeme mindig egyes számban van. Az „Egyetlen" (w r t) titulus, amit ilyenkor megkap a szövegekben, a teremtés előtti világ egységére utal. Magának a teremtő tevékenységnek a beindulása azonban Hekának, a varázserőnek köszönhető, amelyet Atum-Ré már az ősvízben is birtokolt. 26 A varázslat tehát mint a teremtőerő aktivizálása jelenik meg, amely az ősegységből sokféleséget képes létrehozni. 27 Egy 21. dinasztia kori halotti papiruszon a varázserő istene a napbárka fölötti képmezőben jelenik meg, Ré-Harakhti mögött, miközben a napbárkában a napistennek egy másik - és számunkra döntő fontosságú - megjelenési formáját, a napkorongban lévő Napszemet helyezték el. 28 Elképzelhető, hogy ebben az esetben pontosan a fenti elképzelés elevenedik meg: a látás által való, a varázserő által katalizált világteremtés. 4. 3. A KÉT m í R /-TOLL (3. KÉP) Az Atum leányaként megszemélyesült Napszemet, aki a teremtés és a naplelkelte/keleti horizont kontextusában általában kobra alakban jelenik meg, már a Piramisszövegek idején azonosították Maat istennővel. 29 Kozmikus szinten ugyanis Atum-Ré szeme/leánya, vagyis Maat (a perszonifikált Világrend) felelős a teremtett világ szabályos működéséért, a (makro)világ kozmikus és az emberi világ társadalmi életének harmóniájáért. 30 A teremtés utáni kontextusban megjelenő két isteni Szem ennek analógiájára az isten homlokán lévő két ureuszkígyóval, illetve a fején lévő tollkorona két tollával," végső soron pedig két istennővel azonosult. Fentebb már volt róla szó, hogy a túlvilágon a Napszem, illetve az őt megjelenítő istennők (tűzköpő kobrák vagy a halotti és templomi rituálékban használatos fáklyák formájában) azok, akik az alvilági útját járó isten és halott számára világítanak az éjszakában. 52 Logikus tehát, hogy a mitikus szinten a napisten szemei azok az istennők, akik végigvezetnek a túlvilágon: a napbárka élén álló alakjuk az Újbirodalomtól kezdve gyakori motívum az ábrázolásokon."
