Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 104. (Budapest, 2006)

Pieter Coecke van Aelst és Andrea Mantegna

rajz befejezetlen maradt, és nem került kivitelezésre. A budapesti lapon a földön heverő kisebbnagyobb kövek és a helyenként látható növények ugyanolyan részletességgel és kalligráfiával vannak megrajzolva, mint a fametszeten, míg ezek a részletek a faliszőnyegterveken nem mutatnak ilyen gondos kidolgozást. Alapvető különbség az említett kárpitterv-analógiák és a budapesti rajz között az, hogy míg azok sok figurás kompozíciók némi tájképi háttérrel, az Ábrahám áldozata jórészt tájábrázolás. Coeckétól nem ismeretes több olyan rajz, amelyen a táj ennyire meghatározó lenne. A tér ábrázolása a művész sokfigurás kompozícióin nem problémamentes, mivel általában nem kielégítő a tér folyamatosságának érzékeltetése. A budapesti kompozíció nagy részét egy lépcsőzetesen tagolt hegyoldal foglalja el, míg a jobb oldalon a facsoporttól kiindulva a folyóig és mögötte a hegyekig vízszintes térsávok segítségével egy valamennyire folyamatos tér felidézésére történt kísérlet. Ennek eredményességét akkor tudjuk a maga valójában értékelni, ha összevetjük a Braunschweigi Monogramista már említett képével, amelyen a hegy és az arra felvezető út ábrázolása távolról sem mondható sikerültnek, nem utolsósorban a kettő vertikális irányú összekapcsolása miatt.

11 A budapesti rajzon a diagonálisan lépcsőzetes emelkedő nagyvonalúbb szerkezetet és elhitetőbb térillúziót biztosít. Coecke erre a megoldásra Andrea Mantegna Jézus az Olajfák hegyén festményének ismerete alapján jöhetett rá (London, National Gallery, 7. kép).

12 Természetesen nem követte részleteiben a mintaképet, de a lényegét adaptálta az Ábrahám áldozata-kompozíció hegyi terepének kiképzésénél. Pieter Coecke nemcsak a tájképi rész kialakításánál fordult mantegnai mintaképhez, hanem az alakok megformálásánál is. A budapesti rajz lépő ifjújának magabiztos alakját, energikus mozdulatát és antikizáló ruháját Mantegna Caesar diadalmenete című temperafestményének egyik figurája inspirálta, nevezetesen az ötödik jeleneten látható és a felvonuló elefántok előtt menetelő, lobogó ruhájú férfi (London, Hampton Court Palace, Royale Collection, 8. kép).

13 Ez az összefüggés magyarázza a fiatal szolga elegáns mozdulatát és dekoratív öltözetét. Mantegnának ez a lendületes, dekoratív figurája Coeckének egy másik rajzán szereplő nőalakját is inspirálta: a táncoló Salomét a Szent János életéből vett jeleneteket ábrázoló modello jobb szárnyán (London, British Museum).

14 Mantegna méltóságot és pátoszt tükröző híres művét a ló. században osztatlan csodálat övezte és sok másolat is készült róla, többféle technikában.

1

'' Nem csoda tehát, hogy alakjai mély benyomást gyakoroltak a fiatal flamand mesterre. Mantegna Caesar diadala Coecke török tárgyú fametszetsorozatára is hatással volt. Mantegna figura típusai általában támaszul