Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 104. (Budapest, 2006)
Ég és Föld határán II. Egy 21. dinasztia kori halotti papirusz ikonográfiája (Első rész)
A kevésbé tradicionális, formabontó kompozíciókat alkalmazó papiruszokon is több alkalommal megtalálható a kétfejű, négylábú kígyó motívuma, de a motívum egésze többé vagy kevésbé módosul. 98 Egyes esetekben a sólyom alakja eltűnik," máskor a sólyom helyére másik motívum kerül. 100 A budapesti papiruszon a kígyók lején nincs korona, a sólyom helyét pedig egy vörös színű napkorong veszi át. 101 A két kígyó közé helyezett napkorong motívuma az eredeti újbirodalmi királyi Amduat-verziókban ugyanebben az órában, a felső regiszterben, közvetlenül a négylábú kígyó fölött szintén megtalálható. 102 A kísérőszöveg szerint a vörös korong, amely a bal napszemet jeleníti meg, ebből a kettős kígyóból „jön elő". Az előbbihez hasonlóan ezt a kettős kígyót is két, felső- és alsó-egyiptomi koronát viselő istennő veszi közre. A két motívum hasonlósága miatt nem meglepő hát, hogy a 21. dinasztia kori alkotó ötvözte őket egymással. A 10. óra kontextusából kiemelt kettős kígyó szimbolikája igen sokrétű. A budapesti papirusz előző, Apóphisz elpusztításával foglalkozó jelenete az újjászületéshez szükséges egyik feltétel teljesülését - a kozmikus ellenség feletti győzelmet - mutatta be. Ez a győzelem szabad utat adott a napisten számára, hogy az ősvízből kiemelkedhessen 10 ' és a napbárkával az égi hajóutat megkezdhesse. Erre utal a sólyom alakú b '/napkorong szerepeltetése, aki az alvilágban maradó istenségtől, akivel jelenleg egységet alkot, hajnalban majd különválik („Test a földbe - h> az égbe!"). Utal azonban egy másik ősi teremtéselképzelésre is: a napszem létrejöttére, akit az isten „elküld" a teremtés első pillanatában. A 10. óra felső regisztere ugyanis a jobb és a bal napszem (a Nap és a Hold) keletkezésével és védelmével foglalkozik. A teremtő energiával rendelkező napszemet (tpyt!) négy oroszlánfejű és négy emberfejű istennő védelmezi. 104 A napszem nemcsak a teremtőerőt, hanem a pusztító aspektust is magában foglalja, amikor a keleti horizonton az isten ellen támadó ellenséget semlegesíti. Végül pedig jól illeszkedik a motívum a budapesti papiruszon végigvonuló kígyószimbolikába is. Hiszen a nemlétet, a kaotikus energiákat jelképező negatív aspektusú kígyó legyőzése mellett az Amduat felvonultat egy másik teremtéselképzelést, amelynek során a napisten egy hatalmas, pozitív energiákat képviselő óriáskígyó testéből születik újjá a lét állapotába. Piccione 10 ' a Alehen kígyóval és a kígyóból való újjászületéssel kapcsolatban részletesen tárgyalja Mehen „titkos formáját" (m stj=f), amelynek két feje van, és amelyen keresztül az isteni átlényegülés és az égbe emelkedés megtörténik. Az elképzelés már a Piramisszövegek idején tetten érhető szöveges formában, majd nem sokkal később, a Koporsószövegekben a képi megfogalmazása is megszületik. Az újbirodalmi túlvilágkönyvek ikonográfiái repertoárjában aztán több alkalommal is feltűnik egy-egy változata. 106 A kétfejű Mehen olyan regeneratív erő,
