Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 104. (Budapest, 2006)

Az Antik Gyűjtemény kora kykladikus tárgyai

Cycladic Marble Figurines: Some Thoughts on Function, in Fitton 1984, 13; Marangou 1990, 140141; Renfrew 1991, 98; Hoffman 2002, 532-534, 545-546. Általában az idolok értelmezéséhez lásd N. Hamilton-J. Marcus-D. Bailey-G. Haaland-P. J. Ucko, Can We Interpret Figurines?, Cambridge Archaeological Journal 6:2 (1996) 281-307. 55 Getz-Gentle 2001, 137, n. 68. Az idolok utáni hajsza ahhoz vezetett, hogy nagyobb, kirabolatlan temetők azonosításával már nem számolhatunk: Gill-Chippindale 1993, 610-615, 625, 627-636, n. 22. A telepekről származó idolok esetében eddig még egy esetben sem lehetett elsődleges használati módot megfigyelni: Davis 1984, 17; J. Rutter, L. Fitton (ed.), Cycladica. Studies in Memory of N.P. Goulandris, American Journal of Archaeology 90 (1986), no. 2, 229. 56 Hendrix 2003, 439. -*'

7 Barber 1984, 12. Az ekkor bekövetkezett változásokról és a diszkontinuitás problémájáról lásd Manning 1995, 66-72. '

s Gill-Chippindale 1993, 628, table 12, 628. A kutatás a 60 cm fölötti idolokat tartja nagyméretűnek (lásd Függelék): Thimme 1975, 7. A kykladikus idolok teljes számát mutató összeállítás még nem készült, P. Getz-Gentle 1987-ben mintegy 1200 darabra tette az összetett karú idolok számát: GetzPreziosi 1987, 130, 140. 59 Renfrew 1984, 29; j. Thimme, Die religiöse Bedeutung der Kykladenidole, Antike Kunst 8 (1965), 79; J. Thimme, Christos Doumas: Cycladic Art. Ancient Sculpture and Pottery from the N. P. Goulandris Collection, London 1983, Gnomon 56 (1984), 330; Thimme 1989, 330-331; hasonlóképp Hendrix 2003, 409. Velük ellentétben: Broodbank 2000, 230. m Renfrew 1991, 102-103. 61 Kykladikus szentélyekre ez idáig semmilyen bizonyíték nincsen: G. L. Höckmann, Zu dem kykladischen Gebäudemodell von Melos, Istanbuler Mitteilungen 25 (1975), 298-299; Thimme 1976, 38-39 és Renfrew 1984, 27, lásd még Ch. Doumas kritikáját, in Fitton 1984, 33-34. Mint lehetséges kultuszhely felvetődött Kavos lelőhelye (Keros): P. Getz-Preziosi, The „Keros Hoard": Introduction to a Cycladic Enigma, in D. Metzler et al. (hrsg.), Antidoron. Festschrift für Jürgen Thimme zum 65. Geburtstag, Karlsruhe 1983; Barber 1984, 132; Renfrew 1984, 27, 29; j. L. Davis, Perspectives on the Prehistoric Cyclades: an Archaeological Introduction, in Getz-Preziosi 1987, 30; Renfrew 1991, 101; Chr. G. Doumas, Silent Witnesses. Early Cycladic Art in the Third Millenium B.C., New York 2002, 66; C. Broodbank ezzel szemben úgy véli, hogy a lelőhely a tőle délre fekvő, kykladikus viszonylatban nagyméretű település temetője lehetett: Broodbank 2000, 228-230. A lelőhelyhez és a „Keros-kincs" értelmezéséhez: Sotirakopoulou 2005, 30-37.