Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 104. (Budapest, 2006)

Az Antik Gyűjtemény kora kykladikus tárgyai

Az Ashmolean-mester darabján a szemeket és a homloksávot erős rögzítőanyagot igénylő színnel, kékkel, esetleg zölddel, az arcon a sávokat pedig vörössel festették meg (26. kép). Nem dönthető el, hogy az idolt festették-e be vörösre, és a háton lévő háromszög alakú terület maradt festetlen, vagy éppen fordítva, azt festették be (valószínűleg kékkel). A legelterjedtebb és legállandóbb formájú motívumok az arcra festett szemek és a hajszalag vagy diadém.

51 Elképzelhető, hogy a szemeket és diadémokat többször át- és újrafestették, hogy megakadályozzák lekopásukat, és ennek köszönhető, hogy a festést károsító tényezők sem tüntették el a nyomukat.'1 A festett részletek értelmezéséhez az idolok eredeti helyzetének ismerete is szükséges volna. A lefeszített lábfejek alapján nagyon valószínű, hogy az idolokat fekvő helyzetre tervezték, ugyanakkor E. A. Hendrix a festett részletek elhelyezése alapján úgy véli, hogy a kisebb idolokat derekuknál fogva kézben tartva, a nagyobbakat pedig támasztékokkal álló helyzetben tarthatták.

1

' Pozíciójuk a használat során azonban változhatott. AZ IDOLOK ÉRTELMEZÉSE írásos források hiányában az idolok értelmezése csak hipotetikus lehet. Az eddig napvilágot látott számos elmélet közül mindeddig egyet sem lehetett még csak részlegesen sem igazolni.

54 Az idolok pontos leletösszefüggéséről kevés információ áll rendelkezésre: legnagyobb részük nem hiteles leletkörülmények között került elő. Az összetett karú női idolokat nem lehet kizárólag síri használatra készített tárgyaknak tartani, valószínűleg családi és közösségi rítusokban használták őket." Funkciójukról általánosságban - a neolitikus és a késő bronzkori idolokhoz hasonlóan — annyi mondható el, hogy alighanem a közösség pillanatnyi igényei, céljai határozták meg felhasználási módjukat, amely ennek következtében időben és térben változó lehet.

56 Éppen ezért használatuk megszűnése nem az etnikum vagy a temetkezési szokások megváltozásával, inkább a megváltozott gazdasági és társadalmi viszonyok hatására átalakuló és megszűnő rítusokkal magyarázható.

57 A 60-65 centiméter feletti és a közel életnagyságú monumentális darabok az idolok teljes számához viszonyítva ritkák.

58 Esetükben felmerült a lehetőség, hogy a szokásosnál nagyobb méretük eltérő funkcióval is társul: C. Renfrew és J. Thimme elmélete szerint talán kultuszszobrok voltak.

59 Méreténél fogva a budapesti darab is ebbe a csoportba tartozik. A most rekonstruált festés az idolt több új részlettel is gazdagítja: a jobb oldali felső szemmel, az orr két oldalára festett hullámvonalakkal és a diadémmal. A fentiek alapján megkockáztatható a feltevés, hogy még ha a méret önmagában nem is tekinthető a funkció szempontjából egyértelműen meghatározónak, a státusszimbólumnak