Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 102-103. (Budapest, 2005)

ANNUAL REPORT 2005 - A 2005. ÉV - A Régi Képtár spanyol gyűjteményének új állandó kiállítása

a középkori táblaképek között.

2 Pedro Garcia de Benabarre Szent Pétert és Szent Pált ábrázoló két ajtóképe az egykor a montanyana-i plébániatemplom Szűzanyának szentelt főoltárának volt része.

3 A kasztíliai Los Balbases mesternek tulajdonított Kálvária egy hatalmas oltár koronázó táblaképe lehetett.

4 Az 1-3. teremben bemutatott 14-16. századi festészeti műveket a Szépművészeti Múzeum szoborgyűjteményének spanyol szobrával egészítettük ki, utalva a középkori oltárművészetben együtt szereplő szobor-festmény műtárgyegyüttesekre. A 2. teremben az időszaki kiállításon felállított retabló rekonstrukcióját, amelyet egy katalán szárnyasoltár felépítését, arányait követve a Narmer Stúdióval terveztünk meg, napjainkban is fenntartottuk (66. kép). Ez ugyanis jól szemlélteti a Magyarországon kevéssé ismert, középkori merev, spanyol oltárfalat, az úgynevezett retablót, amely a hazánkban ekkor szokásos mozgatható táblás szárnyasoltároktól jelentősen különbözik. Ebbe az oltárfalba a középkori táblaképek - középkép, szárnyképek, ajtóképek és predellatöredékek - egykori funkciójuknak megfelelően kerültek beépítésre. Bár a művek különböző mesterek alkotásai, mégis egy régióból, Katalónia-Aragónia területéről származnak a 15. század második feléből, éppen ezért számukra ez a bemutatás nemcsak hatásosnak, de didaktikusnak is bizonyult. A3., úgynevezett El Greco-teremben (67. kép) a mester öt saját kezű képe és két követőjétől származó festmény mellett egy valenciai mesternek tulajdonítható, 1569ben készült Férfiképmás macskával számít újdonságnak. Az ábrázolt humanista műveltségű, előkelő férfiúra a levélkén olvasható spanyol közmondásszerű mondat („nincsen gyönyör gyönyör nélkül"), valamint a kalapján lévő medál apró domborművén látható jelenet utal; ez utóbbin egy a hátán a sors kerekét görnyedve hordó alak a remény fascesét tartja kezében. A bejáratnál kétoldalas vitrinben, eredeti, tabernákulumajtó funkcióját mutatja a Krisztus az Oltáriszentséggel kompozíció Vicente Macip Comes egykori oltárából. Luis Morales Ecce Homója,

s valamint egy cuencai mester Piombo után készített Pietà táblaképe ugyancsak említésre érdemes új szerzemény. A 4., úgynevezett tenebrista teremben Velázquez Étkezők című képe kiváló párdarabot alkot Francisco Barranco Konyhai csendéletével, amely a Sevillában működő mester 1640-es évekből származó remek alkotása.

6 Ugyanebben a teremben Antonio del Castillo, a córdobai barokk neves mesterének Imádkozó Szent Ferenc című képe először került Budapesten bemutatásra.'