Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 102-103. (Budapest, 2005)

Robert Tourniéres és a Plettenberg család

Szépművészeti Múzeum levéltárában található, a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja Nyilvántartási Osztályának Felderítő Csoportjától származó számos dokumentum, amelyek a vidéki kastélyok, közöttük a somogytarnócai Széchenyi kastély kallódó képzőművészeti képeinek felkutatására vonatkoznak.

4 Annak a kézenfekvő feltevésnek az alátámasztására, hogy a portré megrendelője minden valószínűség szerint Plettenberg gróf lehetett, semmilyen adat nem állt rendelkezésre. A Plettenbergek családi fészke, a nordkircheni kastély építéstörténetét feldolgozó munka megjelenése óta azonban, minthogy a monográfia természetszerűen kiterjed a család történetére, számos pontosításra nyílt lehetőség mind a kép történetére, mind az ábrázolt családtagokra vonatkozóan.

1 A wesztfáliai, Münster környékén fekvő Nordkirchen kastélyát a Plettenberg tulajdonosok második generációját képviselő Ferdinand Adolf (1690-1737) nagybátyja, Friedrich Christian hercegérsek (1644-1706) 1694-ben vásárolta meg a hozzátartozó birtokkal együtt, amelyet a következő évben fivérének, Johann Adolfnak (t 1695) ajándékozott. Halála után elsőszülött fia, Werner Anton (1688-1711) örökölte, majd az ő korai halála után fiatalabb fivére, Ferdinand Adolf lett Nordkirchen ura, aki fivéréhez hasonlóan diplomáciai pályára készült. Tanulmányait Brüszszelben, Párizsban, Orléans-ban és Anger-ban folytatta. 1712-ben vette feleségül Bernhardine Felicitas von Westerholt zu Lembeck grófnőt (1695-1757), akitől két gyermeke született, Franz Joseph (1714-1779) és Maria Bernhardine (1719-1796).

6 Őket ábrázolja a budapesti családi portré, amelyen a kép 1727-es dátumát tekintve a családfő harminchét, felesége harminckettő, a fiuk tizenhárom, leányuk pedig nyolcesztendős. Felmerül a kérdés, hogy a festő vajon a portrékat a családtagok közvetlen ismeretében festette-e, vagy esetleg képmások közvetítésével. Tourniéres nordkircheni utazásáról nem tudunk, de a gróf nyilván már tanulóéveitől jól ismerte Párizst, és nehézség nélkül utazhatott családjával a francia fővárosba. Mégis, az előbbi lehetőség tűnik valószínűbbnek, elsősorban a gyermekek ábrázolásában érzékelhető aránytalanság miatt. A szülők előtt, a földön térdelő és kutyáját átölelő Franz Joseph némileg torz alakja ugyanis lényegesen kisebbnek tűnik az anya mellett álló, nála öt évvel fiatalabb húgáénál. A nordkircheni kastélyban ma is meglévő, a család tagjait ábrázoló, ismeretlen mestertől való négy ovális mellképpel való hasonlóságuk egyértelmű, különösen a gyermekek esetében, akik megközelítően azonos korúak a budapesti csoportképpel.' Ugyanez mondható el a grófnérói, aki azonban Tourniéres képén fiatalabb és idealizáltabb. Legkevésbé a gróf, Ferdinand Adolf képmása felismerhető, a két portré esetében azonban a nagyobb hitelességet mindenképpen