Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 102-103. (Budapest, 2005)

Sedet ad dextram Maiestatis. Johann Mathias Kager ismeretlen rajzai

Der Barocke Himmel: Handzeichnungen deutscher und ausländischer Künstler in Deutschland, Ausst.Kat., Stuttgart, Staatsgalerie 1964, Nr. 100; Welt in Umbruch: Augsburg zwischen Renaissance und Barock, Ausst.-Kat., Augsburg, Städtische Kunstsammlungen 1980, Bd. 2, Nr. 635. 4 Geissler 1965, 82, Anm. 36a; W. Meyer - A. Schädler, Die Kunstdenkmäler von Schwaben VI: Stadt Dillingen an der Donau, München 1964, 226-22 7, Abb. 144. A rajzot elsőként Gerszi Teréz publikálta, lásd Délnémet manieristák rajzai, Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts 16 (1960), 83, 51. kép. A metszetről legutóbb lásd In Europa zu Hause - Niederländer in München um 1600, Hrsg. T. Vignau-Wilberg, Ausst.-Kat., München, Neue Pinakothek 2005, Nr. E 21. 6 T. Gerszi, Friedrich Sustris két ismeretlen rajza, Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts 14 (1959), 59, 64, 66, 40. kép; Geissler 1965, 64, Abb. 38; T. Gerszi, Netherlandish Drawings in the Budapest Museum. Sixteenth Century Drawings, Amsterdam - New York 1971, no. 258; Netzer 1980, 143, Nr. 31. Kager azon festményei, amelyeken a kompozíció részeként szerepel a Szentháromság: Mária megdicsőülése (egykor Augsburg, Szent György-templom, 1945 óta lappang), lásd Netzer 1980, Nr. G 36, Abb. 3; Szentek gyülekezete (Hall in Tirol, korábbi Jezsuita templom, 1609), lásd Geissler 1965, Abb. 45; Szentek gyülekezete (Dürrenwaldstetten, Pfarrkirche, 1623), lásd B. Bushart, Die Apotheose des hl. Johannes von Nepomuk in Ellwangen 1729, Ellwanger Jahrbuch 25 (1973-1974), 290, Abb. 20; Szentek gyülekezete (Ellwangen, Stiftskirche, 1629), lásd ibid., 290, Abb. 19. 8 Olaj, vászon, 200 x 150 cm, jelenleg a lauingeni Városházán, lásd Kunstdenkmäler Schwaben, Bd. 7, Landkreis Dillingen an der Donau, 521 (kép nélkül); Netzer 1980, 117, Nr. G 34, kép nélkül. ; M. Seidel, Venezianische Malerei zur Zeit der Gegenreformation. Kirchliche Programmschriften, Münster 1996, Anh. I (magyarul lásd H. Belting, Kép és kultusz, Budapest 2000, 591-592); T. Aschenbrenner, Bilderfrage, in Reallexikon zur deutschen Kunstgeschichte, Hrsg. O. Schmitt, Bd. 2, Stuttgart 1948, Sp. 561-570. Az ábrázolás tiltása például az 1562-ben Saint-Germain-en-Laye-ben tartott vita során merült fel, lásd H. Jedin, Entstehung und Tragweite des Trienter Dekrets über die Bildverehrung, Theologische Quartalschrift 116 (1935), 166. 1(1 Rom in Bayern. Kunst und Spiritualität der ersten Jesuiten, Hrsg. R. Baumstark, Ausst.-Kat. München, Bayerisches Nationalmuseum 1997, 394-395, Nr. 93. " L. Richeome, Trois discours pour la Religion Catholique, des Miracles, des Saincts & des Images, Bourdeaux 1599, 422, 427, 440-442 (első kiadás: 1597). 1 G. Paleotti, Discorso intorno aile imagini sacre e profane, in Trattati d'arte del Cinquecento tra manierismo e controriforma, a cura di P. Barocchi, vol. 2, Bari 1961, 205. 13 „Dixit Dominus Domino meo: sede a dextris meis" (Zsolt. 110,1); W. Braunfels, Die heilige Dreifaltigkeit, Düsseldorf 1954, 26-27, 32.