Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 102-103. (Budapest, 2005)

Domenico Campagnola egy kései rajza

mellett, a bal oldali erdőben a középkor párhuzamos narratíváját felelevenítve, a haarlemi lapon részletesen kidolgozott vezeklő szent tűnik fel. Az azonos téma, az egyforma papír és tinta, valamint a megegyező rajzmodor alapján a két lap valaha egy Mária Magdolna életét elbeszélő sorozat részeként készülhetett. A haarlemi Bűnbánó Mária Magdolna a budapesti rajzhoz hasonló karriert futott be: Krisztina svéd királynő gyűjteményében még Tiziano műveként szerepelt, majd Johan Q. van Regieren Altena Annibale Carraccinak, végül Bert Meijer és Michael Jaffé Domenico Campagnolának attribuálta, Anna Santagiustina Poniz pedig a mester kései, az 1550-1560-as évek fordulójának jellegzetes alkotásaként, a már említett chatsworthi rajzzal együtt írta le.

12 A chatsworthi lappal egykorú a bécsi Akademie der bildenden Künste talányos ikonográfiájú rajza, a Tájkép sárkánnyal (43. kép)." A budapesti Mária Magdolnánál vázlatosabb, kevésbé kidolgozott bécsi lapon ugyanakkor a budapestihez hasonló, széles öböl tűnik fel. A két kompozíció azonos részletei, a víztükröt éppen csak érzékeltető lendületes, szaggatottan megtörő ívek, és az apró vitorlások is egyazon mesterkézről tanúskodnak. A budapesti és bécsi lap egyúttal Campagnola tájrajzai között is kivételes helyet foglal el, hiszen tengerábrázolással művein csak elvétve találkozhatunk. Campagnola budapesti és haarlemi rajzával rokon kései művei közül álljon itt végezetül a Fogg Art Museum eddig publikálatlan Angyali üdvözlete (44. kép).

14 A rajz a híres velencei Sagredo-gyűjteményből származik, ahol a kartonon olvasható 17. század közepi felirat szerint Tiziano rajzaként őrizték. A gyűjtemény albumokba ragasztott rajzai a 18. századot követően szóródtak szét, a cambridge-i lap 1985-ben francia műkereskedelemben tűnt fel. Itt egy amerikai gyűjtő, Paul J. Haldeman Tiziano-követő rajzaként vásárolta meg, majd később a Fogg Art Museumnak ajándékozta, ahol Campagnola műveként leltározták be. Az Angyali üdvözlet térdeplő Máriájának természetellenesen kicsavarodó testtartása a haarlemi Mária Magdolnát idézi, ugyanakkor a rajzon felismerhető Tiziano 1537-ben a muranói Convento di Santa Maria degli Angeli megrendelésére festett, mára mindössze másolatokról és Jacopo Caraglio (1505-1565) egykorú metszetéről ismert Angyali üdvözletének hatása is." A kompozíciót viszont Campagnola a haarlemi rajzhoz hasonló tájba helyezte. Nem véletlen, hiszen Campagnola a tájrajz specialistájának számított. Szemben a még jobbára Tiziano modorában készült, alacsony nézőpontból megragadott, a hátteret függönyszerűen lezáró facsoportok uralta korai rajzaival, aló. század harmincas éveitől Campagnola tájai már szélesebb panorámában tárulnak fel. A 15-16. század fordulójának velencei tájművészetében gyökerező, profán vagy bibliai jelenetekkel