Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 102-103. (Budapest, 2005)

Szent Margit - Kísérlet a rajz keletkezési helyének meghatározására

Tizennégy négyzetes táblácskából álló leporelló, mindegyiken négy-négy rajzzal; összesen negyven fejtanulmány, tizenhat állatfej tanulmány, Bécs, Kunsthistorisches Museum (Sammlung für Plastik und Kunstgewerbe), ltsz. KK 5003. T. Gerszi, in Die Parier und der schöne Stil 1350-1400, Ausst.-Kat., Köln 1978, Bd. 2, 750-751 (korábbi irodalommal). A. Eörsi, Az internacionális gótika festészete, Budapest 1984, 18. sz. A „cseh" jegyekhez lásd még A. Rosenauer, Das Musterbuch des Wiener Kunsthistorischen Museums, hatvankilenc oldalas publikálatlan tanulmány az Institut für Osterreichische Geschichtsforschung tulajdonában, Universität Wien, 1962. A szerző tipológiai szempontból és stílusát tekintve is a cseh művészethez köti a rajzot. F. Oettinger, Zur Malerei um 1400 in Osterreich, Wiener Jahrbuch für Kunstgeschichte 10 (1935), 85. E. Mitsch, in Gotik in Österreich, Ausst.-Kat., Krems-Stein 1967, 125, Nr. 44. Gerszi 1978. Részletesen lásd Jacobus de Voragine, Legenda aurea, Ubers. R. Benz, 4. Aufl., Heidelberg 1963, 500-504. 0 Hluboká nad Vltavou, Ales Südböhmische Galerie, ltsz. 0/1; lásd A. Matejcek - J. Pesina, Gothische Malerei in Böhmen 1350-1450, Prag 1955, Abb. 42. 1 Vö. a Szent Dorottyát és Szent Györgyöt ábrázoló két figurás kis táblával (22. kép), Bécs, 1410-1415, Bécs, Erzbischöfliches Dom- und Diözesanmuseum, ltsz. Prot.-Nr. L-19. Szent Dorottya karcsú, keskeny vállú alakja egyértelműen a lágy stílus figuraideálját követi, és a sárkányon megjelenő Szent György is hasonló előképeket tükröz. " Bécs, Albertina, ltsz. 1950/569. A koronaformához és a dicsfényhez lásd Mária koronáját a Jefenepitáfiumon, Prága, Národní Galerie, ltsz. O 1268. 3 Prága, Národní Galerie, ltsz. 1396-1398, bal szárny, belső oldal; lásd Matejcek- Pesina 1955, Abb. 220. 4 Prága, 1400 körül, Jihlava, Szent Jakab városi plébániatemplom. 3 M. Kochanowska-Reiche, The Mystik Middle Ages, Múzeum Narodowe w Warszawie, Warsaw, é. n., no. 24a (ltsz. Sr. 457). Proveniencia: cisztercita kolostor, Lubiaz. 6 G. Schmidt, in Gotik in Böhmen, Hrsg. K. M. Swoboda, München 1969, 254-258. A kézirat fakszimile kiadása: Martirologio de Usuardi Museu Diocesà de Girona, Barcelona 1998. Vö. mindenekelőtt a medallionban ábrázolt szent püspökök, Epitacio és Basileo alakjaival (fol. 53v), ahol Szent Epitacio köpenyének redőképzése megfelel a budapesti Szent Margit jobb keze alatt leomló drapéria jellegzetes, lépcsőzetes kialakításával. E tanulmány jegyzetében a szerző utal Szent Ediltrudis és a budapesti Szent Margit stiláris párhuzamaira. 7 1415 körül, Archiv mesta Brna, SK c. 23/12; lásd J. Krása, in Die Parler und der Schöne Stil, Ausst.Kat., Köln 1978, Bd. 2, 748 (reprodukálva).