Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 102-103. (Budapest, 2005)

Egy kisméretű Augustus-portré archaeometriai vizsgálata

A felhasznált ragasztóanyagok tanúsága szerint a portrét kétszer restaurálták. A bal fül fölötti részen az összeragasztott felületre kitüremkedő sárgás színű ragasztó (talán elöregedett sellak?) feltehetően egy korábbi, míg az orr alatti részre helyezett, ám valójában nem odaillő töredék ragasztásához használt színtelen, fényes anyag (talán paraloid?) pedig későbbi beavatkozásra utal. A diffraktogram-részleten látható alapvonal-megemelkedés a mintatartóból és nem a preparátumból származik. Koch S. - Sztrókay K. I., Ásványtan, 2. kötet, Budapest 1967, 443-445. Felvetődik a darab eredetiségének kérdése is, amelyet egyelőre nem lehet eldönteni. Az anyag egyediségén kívül utalni kell egy további, magyarázatra szoruló részletre is. A gondosan megmintázott homlokfürtök alacsonyabban vannak, mint a fej elnagyoltan faragott felső része. Mégis alig képzelhető el, hogy szokatlan, nehezen hozzáférhető anyagból hamisítási szándékkal készüljön ilyen kisméretű, rossz állapotú (a terméskén tulajdonságából adódóan az egész fej tele van repedésekkel), többször „restaurált" műtárgy. Plinius, História Naturalis XXXV, 175: „[sulpurj...vivum, quod Graeci apyron vocant, nascitur solidum, hoc est glaeba; solum, - cetera enim liquore constant et conficiuntur oleo incocta —; vivum effoditur tralucetque et viret..." (,,...a terméskén, amelyet a görögök tűz nélkülinek [apyron] neveznek, természetes állapotban szilárd, azaz rögként fordul elő, egyedül ezt bányásszák, ez áttetsző és zöldes, a többi fajta folyékony halmazállapotban van, és olajban főzve állítható elő... " [ford. Gesztelyi T.]). Ugyanerről még Isidorus, Origines XVI 1, 9. A kén látható színe kristályszerkezetétől függ, ennek megfelelően a természetben számos színváltozatban fordulhat elő, így a kékeszöld sem számít különlegesnek. A kén színváltozataihoz lásd A. A. Landman - D. de Waal, Orbital Symmetry in Sulphur Pigmentary Chromophores, Crystal Engineering 4 (2001), 159-169. A kénre vonatkozó írott források összefoglalását lásd H. Blümner, in Real-Encyclopädie der classischen Altertumswissenschaft, Hrsg. A. F. Pauly - G. Wissowa, 2. Reihe, Bd. 2, München 1923, s. v. Schwefel, 796-801; An Economic Survey of Ancient Rome, vol. 3, ed. T. Frank, Baltimore 1937, 353. 0 Ehhez lásd J. Ogden, Jewellery of the Ancient World, London 1982, 40; M. R. Cowell - S. La Niece - N. D. Meeks, Analyses of materials, in C. Johns - T. Potter, The Thetford Treasure. Roman Jewellery and Silver, London 1983, 60. 1 Az ékszerek domborítása során maganyagként alkalmazott kénről lásd G. Eggert - H. Kutzke G. Wagner, The Use of Sulphur in Hollow Ancient Gold Objects, Journal of Archaeological Science 26 (1999), 1089-1092. 2 Összegzésüket lásd Goette 2001, 48-49, 179-180. 3 A kénkitermelés régészeti nyomaihoz lásd L. Quilici, Una miniera di zolfo sulla via Ardeatina, Archeológia Classica 32 (1980), 198-203; L. Quilici - S. Quilici Gigli, Attività estrattiva dello zolfo