Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 102-103. (Budapest, 2005)

Egy különös szolgaszobor az Egyiptomi Gyűjteményben

Freud hasonló meggondolás alapján választott a nem egyiptomi kultúrkörök alkotásai közül is, így pl. Athéné, a bölcsesség és háború istennőjének szobrocskáját (London, Freud Museum, ltsz. 3007); lásd L. Burn, in Gamwell - Wells 1989, 110. Leveleiből kiolvasható, hogy Freud már jóval a régiségek gyűjtésének kezdete előtt, az utazásai során beleszeretett az óegyiptomi kultúra emlékeibe. 1885-1886-ban a Martha Bernaysnak Párizsból és Berlinből írott leveleiben az elragadtatás hangján nyilatkozik a Louvre-ban és a berlini Királyi Múzeumban tett látogatásairól. 1894-ben vagy 1895-ben pedig kifejezetten az egyiptomi műtárgyak miatt tekintette meg a Miramari Gyűjteményt. Freud utazásaihoz kiváló útmutató C. Tögel, Bergasse - Pompeji und zurück. Sigmund Freuds Reisen in die Vergangenheit, Tübingen 1989. Vö. Spitz 1989, 168, n. 13, ahol hivatkozik Joan Raphael-Leff If Freud was an Egyptian: Freud and Egyptology című előadására, melyet 1988-ban tartott Kairóban. S. Freud, Der Mann Moses und die monotheistische Religion, Amsterdam 1939. Freud szaktudása nagyrészt magánkönyvtárának műveiből táplálkozott. Könyvei között Egyiptom, a Közel-Kelet és a klasszikus Ókor régészetéhez és művészetéhez kapcsolódó ásatási jelentések, topográfiai munkák, szakfolyóiratok és katalógusok is helyet kaptak. A Mózes-teória kidolgozásakor Freud számos művet látott el széljegyzeteivel, kiemeléseivel. Régészeti és rokon témájú könyveinek listájához lásd W. Botting - J. K. Davies, Freud's Library and an Appendix of Texts Related to Antiquities, in Gamwell - Wells 1989, 184-192. Magyar nyelven lásd Sigmund Freud 2003, 572-576 (ford. V. Horváth K.). Lásd pl. Dzsehutiemhab, Ra temploma jószágfelügyelőjének usébtijét (London, Freud Museum, ltsz. 3269), amelyen jól látható, hogy egy korábbi, kitörölt nevet írtak felül a szobor új tulajdonosának nevével; vö. N. Reeves, in Gamwell - Wells 1989, 67. Meskell 2004, 189. Lásd továbbá Szilágyi 1987, 6, és a műtárgy megtekintéséről, a „nézés"-ről mint alkotó tevékenységről ibid., 46. Vö. ibid., 42. 0 A kérdéskör kimerítő elemzését lásd Meskell 2004, 190-191. 1 Sigmund Freud 2003, 5. 2 Az erősen sérült jelcsoport olvasata bizonytalan, de vö. a hieratikus jelcsoport olvasatát és a szó jelentését taglaló kommentárral in E. Edel, Eine althieratische Liste von Grabheigaben aus einem Grab des späten Alten Reiches der Qubbet el-Hawa bei Assuan, Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Göttingen 1987/6, Göttingen 1987, 99-100, III. 14, Taf. 4. Készséggel elismerem, hogy a ruhanemű együttes említése a hq>.í-mértékkel szokatlan és nehezen magyarázható. 3 Vö. Ipianhu sírjából származó írótáblának mennyiségi megjelöléseihez fűzött megjegyzéssel.