Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 102-103. (Budapest, 2005)
Egy különös szolgaszobor az Egyiptomi Gyűjteményben
/8 Az írnoktanonc hibáinak javítására példaként lásd a Metropolitan Museum MMA 28.9.4. számú táblájának mintaleveleit (lásd a 57. jegyzetet). Az MMA 28.9.5. számú tábla esetében szemléletes módon mutatkozik meg az írnoki gyakorlat hiánya, lásd a 71. jegyzetet. ' 9 Egy mintalevél és árujegyzék: New York, Metropolitan Museum of Art, ltsz. MMA 26.3.277 A-B (lásd a 68. jegyzetet) vagy Cairo Museum, ltsz. JdE 92920 (lásd a 76. jegyzetet); személynévlista és kalkuláció (utóbbi azt modellezi, hogy miképpen kell kiszámítani az ellátandó személyekre jutó élelmiszeradagot): Cairo Museum, ltsz. JdE 26441 és 26442 (lásd a 72. jegyzetet). A didaktikus módszer talán legszemléletesebb példája Dzsehuti írótáblája Dira Abu el-Naga-i sírjának udvaráról a 18. dinasztia első feléből. Ennek előoldalán jobbra háromszor ismétlődnek a Kemit bevezető sorai, balra kétszer ismétlődik egy frontális nézetben ábrázolt ülő királyszobrot mintázó rajz. Egyrészt látható, hogy az írnoktanonc feladata a mester mintaként szolgáló jeleinek és rajzának minél pontosabb lemásolása volt, másrészt hogy az írnokképzésben írás és rajz metodikailag nem vált élesen ketté; vö. J. M. Gálán M. El-Bialy, An apprentice's board from Dra Abu el-Naga, Egyptian Archaeology IS (2004), 38-40. 80 New York, Metropolitan Museum of Art, ltsz. MMA 28.9.5 és London, British Museum, ltsz. EA 56870; lásd a 76. jegyzetet. 81 Vö. a Szilágyi János György által közölt antik vázákat a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből, amelyek esetében a hamis dekoráció eredeti kerámiára került; ltsz. T.684, 50.331, 50.332, lásd Szilágyi J. Gy., Legbölcsebb az láő. Antik vázák hamisítványai, Budapest 1987, 8-13, 22-29 és 2, 4, 15-18, 20-22. kép. 82 Hildesheim, Pelizaeus-Museum, ltsz. 1692, Assziutból (Szaid Bej Kasába ásatása); lásd MartinPardey 1991, no. 1692. Köszönöm Wolfram Grajetzkinek, hogy felhívta figyelmemet a darabra. További kommentárra a módszert illetőleg lásd Hayes 1990, 265. 83 E. H. Spitz, Psychoanalysis and the Legacies of Antiquity, in Gamwell - Wells 1989, 161 (a szerző fordítása). 4 Freud bevezető megjegyzései az ún. Elisabeth-történethez, in Sigfuimd Freud. Válogatás az életműből, ford. Schulz K., Budapest 2003 (a továbbiakban Sigmund Freud 2003), 72. 85 Nyilvánvalóan nem véletlen, hogy a gyűjtemény valamennyi sérült vagy csonka szobrának a feje ép. 86 London, Freud Museum, ltsz. FM No. 3007. 87 Gamwell 1989, 27. 88 R. Wells, in Gamwell - Wells 1989, 12. 89 A szoborral (London, Freud Museum, ltsz. 3027) kapcsolatban lásd N. Reeves kontribúcióját, in Gamwell - Wells 1989, 44. 90 London, Freud Museum, ltsz. 3133; lásd ibid., 57.
