Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 102-103. (Budapest, 2005)

Egy különös szolgaszobor az Egyiptomi Gyűjteményben

Végezetül fontosnak tartom megjegyezni, hogy az eredetiség megkérdőjelezése - a történeti hitelesség szellemében - önmagában még nem feltétlenül jelenti az adott műtárgy elértéktelenedését, hiszen a mindenkori jelen értékítélete a múlt egy-egy emléktárgya felett szükségszerűen viszonylagos és társadalmilag meghatározott. A múzeumok óegyiptomi relikviái például természetes tér- és időbeli kontextusukból kiragadva immáron gyűjtőik és szemlélőik beléjük vetített vágyait tükrözik vissza;

98 ritkaságuk és maradandóságuk, amellyel korunk múzeumlátogatóiban az elpusztíthatatlanság érzetét keltik, ún. „kiállítási értéket" (exhibition value) kölcsönöz nekik, ami persze drasztikus mértékben lecsökkenhet vagy elenyészhet, ha a darabról hamis volta bebizonyosodik.

99 A múlt tárgyi emlékei - s legyen ez a múlt bármennyire távoli vagy közeli - azonban nemcsak a „kiállítási értékkel" jellemezhetők, hanem sajátos, az emberi öregedéshez hasonlatos élettörténetükkel is, melynek során fokozatosan hozzájuk tapad mindazon, többnyire rég halott személyek lenyomata, akik egykoron készítették, birtokolták, használták, vagy éppen csak megérintették őket. Minél kedvezőbb képet őriz a jelenkor az adott személyről, annál nagyobb a csábítás, hogy a tárgy tapintásán keresztül mi magunk is érzéki kapcsolatba lépjünk vele. A relikviák ezen időbeli és szellemi kapocs szerepét érti Meskell a „heirloom quality" kifejezésen.

100 A budapesti írnokszobrocska magas presztízsét tehát nem vitatott ősi eredetéből és kulturális különbözőségéből, hanem mediator szerepéből nyeri, hiszen „Sigmund Freud - mint azt Erős Ferenc írja - egyike a modernitás azon gondolkodóinak, akik döntő módon befolyásolták korunk szellemi arculatát".

101 Horváth Zoltán a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Osztályának munkatársa. FÜGGELÉK: FELIRATOS MODELLíRÓFÁBLÁK MÚZEUMI GYŰJTEMÉNYEKBEN Párizs, Louvre, ltsz. E 2709 Ülő írnokot ábrázoló festett fa szobrocska „Antef" felirattal a hátán. Méretek: 11,8 x 9,4 cm. Származási helye ismeretlen; a Clot Bey-gyűjteményből. Középbirodalom kora. Az írótábla méretei (magasság x szélesség x vastagság): 6,2-6,5 x 9,1 x 0,5-0,6 cm. A felirat négy kolumnára tagolódik.