Kárpáti Zoltán - Liptay Éva - Varga Ágota szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 101. (Budapest, 2004)
ANNUAL REPORT 2004 - A 2004. ÉV - PERMANENT EXHIBITIONS - ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSOK - A Régi Képtár új állandó kiállítása
A korai németalföldi képek egy termet és négy kabinetet foglalnak el. Itt is, mint a német kiállítás esetében, a legkorábbi darabok a kabinetbe kerültek. Az első csoport, a 9. számú kabinet a Brüggében működött nagy festőket mutatja be: Jan van Eyck elveszett Keresztút]'áriak legkorábbi, a 16. század közepére datálható másolatát, Petrus Chrisms, Gerard David, Hans Memling táblaképeit. A brüsszeli Colijn de Coter és néhány észak-németalföldi mester müve csatlakozik hozzájuk a 15. század második feléből, illetve a 16. század elejéről. A következő, 8. számú kabinetben Adriáén Isenbrant, Comelis Engebrechtsz., Joos van Cleve müvei mellett külön említést érdemel a Khanenko-Adoráció Mesterének attribuait Háromkirályok imádása, mely most szerepel először az állandó kiállításon. 7 A flamand reneszánsz festészet bemutatása a IX. számú teremben id. Pieter Bruegel Keresztelő Szent János prédikációja köré szerveződik. Fiai, az ifj. Pieter és id. Jan Brueghel művein kívül más Bruegel-követők, köztük Pieter Balten munkái, valamint azok a nagyobb méretű fatáblák kaptak itt helyet, amelyek a németalföldi festészetben a 16. században elkezdődött fejlődési folyamatokról tanúskodnak, így Jan van Hemessen Izsák megáldja Jákobot című képe, Marinus van Reymerswale egy Szent Jeromos verziója, Pieter Aertsen és Joachim Beuckelaer piaci jelenetei, valamint Nicolas Neufchâtel portré-párja. A flamand arcképfestészet, a németalföldi manierizmus, ezen belül a romanista tendencia képviselőinek kisebb méretű képei a csatlakozó kabinetekben láthatók. A 7. számú kabinetben a legfontosabb mű került a tengelybe: Barend van Orley V. Károly portréja. Ekörül sorakoznak II. Lajos magyar király és felesége, Mária királyné képmásai, egy előkelő hölgy szegfűvel és egy kedvelt udvari szórakozást, a sólyomvadászatot bemutató flamand tájkép. A vele szemközti falon látható Herri met de Bles táblája, a Táj vashámorral, mely problematikus állapota miatt évekig a restaurátor műhelyben volt, a kiállítás rendezése alkalmából azonban sikerült a restaurálását befejezni. Az egyik hosszanti falon a Brüggei Szent Vér oltár Mesterének Lukréciája mellett az antwerpeni manierizmushoz kapcsolódó müvek sorakoznak. Szemben a Tékozló jiú története a „zenélő társaság" ikonográfiái típusát felhasználva, 1535- 1550 között készült, mellette pedig a Christian van den Perrének tulajdonított Allegória a földi gazdagságról már a 17. század legelejéről való. Az ezután következő, 6. és 5. számú kabinetek a németalföldi romanista festők és az északi manierizmus korszakát mutatják be. Itt helyeztük el Anthonie Blocklandt, Frans Floris, Hendrick de Clerck, Maerten van Heemskerck, a Budapesti Szent Pál és Barnabás Mestere, Josse de Momper, Frederick van Valckenborch és Bernaert de Rijckere egy-egy müvét. Hendrick van Baien, Sebastian Vrancx és Frans Francken II. munkáihoz Abraham Janssens egészen korai, 1601-ben festett Diana és Callistója is társul. A flamand késő-manierista és barokk festmények közül a legnagyobbak, egyben legjelenetősebbek kerültek a felújított városligeti szárny legimpozánsabb, középső, VIII. számú termébe (54. kép). A nagy flamand festőtriász, Rubens, Van 7 A flamand gyüjteményrészben egyedül ennek a műnek a restaurálása készült kimondottan erre az alkalomra, a múzeum Baráti Körének restaurálást támogató programja keretében, az önkéntes tárlatvezetők szponzorálásával.
