Kárpáti Zoltán - Liptay Éva - Varga Ágota szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 101. (Budapest, 2004)

ANNUAL REPORT 2004 - A 2004. ÉV - PERMANENT EXHIBITIONS - ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSOK - A Régi Képtár új állandó kiállítása

2004 végéig három fázisban nyitottuk meg az első emeleten tizenegy termet és tizenhat kabinetet, valamint a második emeleten hat új termet magába foglaló kiállítás azon egységeit, amelyekről az alábbiakban beszámolunk. 2 Az új állandó kiállítás koncepciójának lényeges részét képezte a belső arányok gondos kidolgozása és az iskolák elhelyezésének sorrendje. A különböző iskolák számára kijelölt területen szabadon dolgozhatott a korai német és a primitív flamand mestereket a reneszánsszal bezárólag bemutató termeken Balogh Hona és Fábry Eszter, míg a barokk kori német és osztrák festmények kiállítását Balogh Ilona és Gosztola Annamária, a flamand barokk termeket Gosztola Annamária, a holland teremsort Ember Ildikó rendezte. Célunk természetesen egy olyan állandó kiállítás volt, amely az európai festészet történetének keresztmetszetét nyújtja, a gyűjtemény legjavának kronologikus elrende­zésével. Ez az áttekintés alapvetően a gyűjtemény lehetőségeitől függött, és annak erősségeit kellett, hogy kidomborítsa, de egyben tükrözi a tudomány mai állását és a rendezők személyes preferenciáit, ízlését is. Arckonstrukció nyomán lényegesen válto­zott a képtári termek esztétikai megjelenése is. A világos, tört fehér falfelület harmonizál a padló natúrszínü parketta bontásával, s ezekkel erőteljes kontrasztot képez a felújított lambéria sötétbarna színe. A rekonstrukciónak köszönhetjük azonban a második emeleten újonnan kialakított hat kiállítótermet is, ahol a 17. századi holland festészetet mutatjuk be. Azáltal, hogy egy egész művészettörténeti korszakot a fő képtári szintről „száműzve" ide helyeztünk át, lehetőség nyílt a „piano nobile" kiállításának levegős, valóban elegáns megjelenést biztosítani. Ehhez az alaphangot a német reneszánsz és barokk, majd a flamand termek adták meg, és szerencsésen csatlakozott hozzájuk a ­különböző okokból némileg később megrendezett - spanyol szakasz is. 3 A korai német és osztrák müvek egy nagy teremben és három kabinetben kaptak helyet (52. kép). Bár lehetőleg időrendben kívántuk bemutatni a festészet fejlődését ezeken a területeken, ezt az elvet helyenként feladtuk a stiláris összefüggések, vagy az esztétikai kívánalmak kedvéért, hiszen inkább volt célunk egy kellemes hangulatú, a látogatót a látvány miatt is vonzó, mint egy szigorúan didaktikus kiállítás létrehozása. Ugyanakkor igyekeztünk a lehető legtöbb kiállítható állapotban lévő művet szerepeltetni. Az első, 16. számú kabinetben láthatók a gyűjtemény legkorábbi darabjai, köztük egy cseh festő 1400 és 1430 közé datálható Angyali üdvözlete, a Raigcrni Mester 1450 körüli Jézus születése táblája, több kép a 15. század első feléből a Bécsben és Wiener­Neustadtban működő mesterek müvei közül (például a Frigyes-oltár Mestere, az András-oltár Mestere), néhány Tirolhoz köthető táblakép és kiemelt helyen a Westfáliai Madonna. A valamivel későbbi Szent Család, mely a Kölnben működő Szent Bertalan-oltár Mestere műhelyéhez kapcsolódik, a következő, 15. számú kabinet korszakába vezet át. Itt a 15. század második felében, illetve végén készült müvek szerepelnek, köztük a ritkaságszámba menő Szent Pál apostol Ulrich Mairtól, valamint a Berni Szegfüs Mester Salome tánca és Rueland Frueauf Angyali üdvözlete. 2 A német iskolák termeit 2003. szeptember 30-án, a 17. századi holland mesterek kiállítását 2004. március 30-án, a korai németalföldi és flamand festészetet bemutató kiállításszakaszt 2004. június 2-án ünnepélyes megnyitóval adtuk át a látogatóknak. 3 A 2005. április 4-től látogatható új spanyol kiállításrészről a Bulletin következő számában jelenik meg beszámoló.

Next

/
Thumbnails
Contents