Kárpáti Zoltán - Liptay Éva - Varga Ágota szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 101. (Budapest, 2004)
A gamhudi koporsók gallérjai
A „pálcikaminta" már a legkorábbi anthropoid koporsókon is megfigyelhető, 47 és a késői kortól ugyan koporsók gallérján, 48 Ptah-Szokárisz-Ozirisz szobron, 49 Szokárisz koporsón 50 vagy kartonázs galléron is megtalálható, 51 mint például plasztikusan kiképzett kartonázsmaszk nyakpántján, 52 gamhudi jelenléte mégis elenyésző. Papirusz motívum A Szépművészeti Múzeum gamhudi koporsóin ritka a papirusz motívum, mégis két különböző típusa is elkülönithető, melyek együttesen jelennek meg. Az egyik változatban a lefelé fordított papirusz virágok között a szintén szárával lefelé fordított bimbó önállóan áll, míg a másik változatban íves vonal köti össze a virágot és a bimbót. Az előbbi esetben a háttér piros, a papiruszvirág és bimbó zöld vagy kék (körülrajzolt vagy kontúr nélküli), a másiknál nincs elég színnyom ahhoz, hogy pontos megállapításokat tegyünk, csak feltételezhetjük az 51.1996 számú koporsón fennmaradt kevés színnyom alapján, hogy a bimbó kék vagy zöld lehetett. A bimbós papirusz sor szintén korábbi hagyományokat folytat, 53 de a Ptolemaiosz korban is jelenlévő motívum. 54 Akhmimban például a 3. század közepén gyakran alkalmazták a Gamhudban is használt piros háttér előtt, 55 és a motívumról a római korban sem feledkeztek meg. 56 Pontozott gyöngy minta A gamhudi koporsók egy rendkívül ritka motívuma a gyöngysor. A vizsgált budapesti koporsókon a gyöngyszem minta mindössze kétszer, az 51.1993 és az 51.2016 leltári számú deszkákból összeállított koporsón fordul elő a gallér egyik sorában. Mindkét 47 London, British Museum, ltsz. 54521; lásd Davies 2001 (17. j.), pl. 50,2, Tanetimentet, 18. dinasztia; London, British Museum, ltsz. EA 24797; lásd ibid., no. 3, 22. dinasztia; vö. Karomama gallérjával, Párizs, Musée du Louvre, ltsz. N 500. 48 Például Feucht 1986 (30. j.), 136-137, Nr. 7, 306; lásd Wiese 2001 (30. j.), Nr. 126. 49 Például O. Perdu-E. Mahéo, La collection égyptienne du Musée de Picardie, Amiens 1994, 101, no. 175: Ahmim?; Feucht 1986 (30. j.), 136-137, Nr. 306: eLHibeh. 50 Például Perdu-Mahéo 1994 (49. j.), 150, no. 2443: Tehneh el-Gebel, görög-római. 51 Bécs, Kunsthistorisches Museum, ltsz. 94-196-201, lásd Das Vermächtnis der Pharaonen - 3500 Jahre ägyptische Kultur. Meisterwerke aus der ägyptisch-orientalischen Sammlung des Kunsthistorischen Museums Wien, Hrsg. W. Seipel, Ausst.-Kat., Museum Rietber Zürich 1994, Nr. 196-201. 52 Például Priese 1991 (17. j.), 214-215, no. 131: Hawara, Kr.e. 100; Pelizaeus-Museum Hildesheim. Die Ägyptische Sammlung, Hrsg. A. Eggebrecht, Mainz 1993, 104, Abb. 99; D. C. Patch, Reflections of Greatness. Ancient Egypt at The Carnegie Museum of Natural History, The Carnegie Museum of Natural History, Pittsburg é. n., 101, no. 82. 53 Lásd U. Wallenstein, Ägyptische Sammlung, Schlossmuseum Gotha 1996, 74, Nr. 24; L. GordanRastelli, Ancient Egypt in „Little Paris". Leipzig University's Antiquities Collection, KMT 16, no. 2 (2005), 68. 54 Még reliefen is ábrázolják, lásd Andreu-Rutschowscaya-Ziegler 1997 (21. j.), 206, no. 106: Edfu, Kr.e. 3. század eleje; Egipto Millenario 1998 (30. j.), no. 214; Gordan-Rastclli, Egypt on the Arno, KMT 15, no. 2 (2005), 40: Firenze, Archeology Museum. 55 Andrews 1984 (35. j.), 59. Ptah-Szokárisz-Ozirisz szobron lásd Perdu-Mahéo 1994 (49. j.), 101, no. 175. 56 A. Martin Richard, Mummies, Anthropology leaflet, no. 36, Natural History Museum, Chicago 1945, pi. 8; The Exhibition 1988-1989 (22. j.), no. 135: Hawara, Kr.u. 150.
