Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 100. (Budapest, 2004)

Egy flamand ikonográfiái típus megjelenése az itáliai quattrocentóban. Megjegyzések Eszláry Éva tanulmányához

mi indította arra, hogy egy kevéssé ismert külföldi művészt bízzon meg fia szobrának elkészítésével.

26 Feltételezésem szerint a művész a grófnő unokájának, gróf Nádasdy Tamásnak közbenjárására kaphatta a megbízást. Az ifjú gróf ugyanis ebben az időszakban Berlinben is folytatott tanulmányokat,

27 ahol közelebbi kapcsolatba kerülhetett a szobrásszal. Azt sem lehet kizárni, hogy a művész korábbról magát Forrayt is személyesen ismerhette. Már csak azért sem, mivel Forray Nádasdy Tamással, nővérének fiával szellemi rokonságban élt. Brunszvik Júlia, unokájának szintén korai halála (1856) miatt, az 1859-es díszes album kiadásánál hangsúlyosan kettejüknek, fiának és unokájának egyszerre állított emléket kettős gyászában.

28 A szobor öntésére vonatkozóan az is elképzelhető, hogy Bécsben történt, valószínűleg Anton Fernkorn császári ércöntödéjében.

29 E feltevést támasztja alá, hogy Forrayné ebben az időszakban többször is tartózkodott Bécsben.

30 Visszakanyarodva a Ferenczy által tervezett Forray mellszoborhoz azonban semmilyen forrás nincs arra vonatkozóan, hogy Ferenczynek Stepnitz szobra alapján kellett volna művét kifaragnia, sem arra, hogy az említett szoborportréba egyáltalán belekezdett-e. Levelezéséből pusztán csak a síremlékre kapott konkrét megbízás dokumentálható. Most azonban - és ez a megállapítás adalék lesz Ferenczy tanítványa, Izsó Miklós (Disznóshorvát/Borsod vra [ma: Izsófalva] 1831 - Budapest 1875) korai munkásságához -, módunk van egy újabb, eddig anonim portréként kezelt mellszobrot a vizsgálatba bevonni. A Magyar Nemzeti Galéria Izsó Miklósnak tulajdonít egy korai gipszportrét, egy „Ismeretlen férfifejet" 1861-ből (52. kép).

31 1993-ban a miskolci Herman Ottó Múzeum kiállításán szerepelt a szobor, de az ábrázolt férfi személyét ekkor sem sikerült felfedni.

32 A mellszobor származását kutatva azonban választ kaphatunk erre a kérdésre. 26 Forrayné 1852-ben Czélkuti-Züllich Rudolf (Gyulafehérvár 1813 - Kairó 1890) magyar klasszicista szobrásszal is kapcsolatban volt (Magyar Hírlap, 1852. október 28.). 27 Gróf Nádasdy Tamás (1837-1856) tehetséges, nagy reményekre jogosító ifjú, az 1850-es években főleg Berlinben folytatta tanulmányait (Szögi, L.: Magyarországi diákok németországi egyetemeken és főiskolákon, 1789-1919. Budapest 2001, 323. sz.), 1855-ben Gyulai Pál ([Kolozsvár 1826. január 25. - Budapest 1909. november 9] irodalomtörténész, költő, prózaíró, egyetemi tanár, kritikus, az MTA tagja, a 19. század második fele magyar irodalmának egyik vezéralakja) mentora kíséretében külföldi körutazást tett. Egy évet Berlinben és Párizsban töltöttek, majd Münchenbe utaztak, ahol Nádasdy váratlanul elhunyt. 28 Az úti album kiadásába így került be gróf Nádasdy Tamás életrajza és Kriehuber 1856-ban készült kőnyomata. 29 Eitelberger, R.: Kunst und Künstler Wiens. Wien 1879, 124. 30 Divatcsarnok, 1853. március 17, május 5. 31 Beleltározva: Izsó Miklós: Ismeretlen férfifej, gipsz, 22,5 cm, felirat elől: „Buda 1861 Aug. 11." Magyar Nemzeti Galéria, ltsz. 33.91.; 1964-ben bronzöntvény készült róla két példányban (Magyar Nemzeti Galéria, ltsz. 65.12-N és Fővárosi Képtár, ltsz. KM 64.105). 32 Goda G: Izsó Miklós szobrászati életútja. Miskolc 1993, 21, 10. sz. A szobor adatai a Nemzeti Galéria leltár-adataival megegyeznek.