Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 100. (Budapest, 2004)

Egy flamand ikonográfiái típus megjelenése az itáliai quattrocentóban. Megjegyzések Eszláry Éva tanulmányához

nagyherceg szolgálatában, valószínűleg a Borgo Pintiben dolgozott.

33 A négy párizsi kisbronzán kívül csak egyetlen szignált munkája ismert, a New York-i Abbott Guggenheim gyűjtemény Tarquinius és Lucretia kettőse.

34 Damiano Cappelli kiváló bronzöntőként, elsősorban kisbronz másolatok készítésével tűnt ki, mint ahogy erről a kortárs Filippo Baldinucci (1625-1697), majd később Niccolő Gabburi (1676-1742) is megemlékezett: Giambologna, Pietro Tacca, Giovan Francesco Susini és mások modelljei után dolgozott.

35 Mivel a párizsi kisbronzokon kívül csupán egyetlen jelzett műve maradt fenn, Radcliffe azt feltételezi, hogy csak egykori mestere, Ferdinando Tacca halála után kezdte szignálni a munkáit.

36 A jelzett művek kis számát pedig az magyarázza, hogy csak két és fél évvel élte túl a mesterét.

37 A budapesti kisbronzok alkotóját tehát a Damiano Cappelli szignálta párizsi sorozat körében kell keresnünk. Firenzében I. Ferdinánd nagyherceg 1590-ben engedélyezte Giambolognának, hogy a Borgo Pintiben található háza mellett műhelyt rendezzen be. Itt a mester irányítása alatt számos szobrász dolgozott. Giambologna műhelyét a halála után Pietro Tacca, majd később annak fia, Ferdinando Tacca örökölte meg. Ferdinando Tacca a Borgo Pintiben ugyancsak népes műhely lyel rendelkezett, több kiváló szobrász és bronzöntő megfordult nála, köztük Damiano Cappelli is. A Borgo Pinti műhelyében a népszerű kisbronzokról hosszú időn keresztül számtalan másolat készült anélkül, hogy a sajátkezűség kérdése a mai értelemben felmerült volna. Egy szignatúra éppúgy utalhatott a prototípus, mint a replika készítőjére. Hasonlóképpen történhetett ez a budapesti vadászjelenetek esetében is.

38 A budapesti szobrok bizonyára a Borgo Pintiben, a nagyhercegi műhelyben készültek, és valószínű, hogy a párizsi szobrokat szignáló Damiano Cappelli sajátkezű alkotásai.

39 17. századi vadászjelenetes kisbronz nem sok maradt fenn, holott a vadászatok ábrázolása a korabeli Itáliában a művészek és a megrendelőik körében is népszerű téma volt. Anthony Radcliffe úgy gondolja, hogy Ferdinando Tacca 1640-es spaIbid. Camins, L.: Renaissance and Baroque Bronzes from the Abbott Guggenheim Collection. San Francisco 1988, cat. 35. Filippo Baldinucci: Notizie dei Professori del Disegno da Cimabue in qua. A cura di Ranalli, F. Tome IV. Firenze 1846, 106-107; F. N. M. Gabburri: Vita dipittori. Kézirat. Biblioteca Nazionale Centrale, Firenze; közli: Lankheit: i.m. 1962 (3. j.), 224, dok. 9. Radcliffe: i.m. 1994 (16. j.), 108. Ferdinando Tacca 1686. február 27-én, míg Damiano Cappelli 1688 nyarán halt meg. Vö. ibid., 106. A négy jelenetből álló vadászat kisbronzoknak a budapesti, amerikai és párizsi variánsain túl még további változatai ismertek: Bikaviadal, Chatsworth, Devonshire Gyűjtemény (Kat. Firenze [3. j.], cat. 4.39; Radcliffe: i.m. 1994 [16. j.], 108), Róma, Palazzo del Quirinale (ibid., 109, 22. j.); Oroszlánvadászat török lovassal, Róma, Museo di Palazzo Venezia (ibid., 109, 20. j.); Ágaskodó ló, Bologna, Museo Civico (Avery - Radcliffe, i.m. 1978 [18. j.], cat. 167; Kat. Firenze [3. j.], cat. 4.40). Anthea Brook, némileg módosítva korábbi hipotézisét, ma már hajlik arra, hogy a budapesti vadászjelenetekben inkább Damiano Cappelli eredeti alkotásait lássa. Anthea Brook szóbeli közlése.