Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 100. (Budapest, 2004)
Egy flamand ikonográfiái típus megjelenése az itáliai quattrocentóban. Megjegyzések Eszláry Éva tanulmányához
kisbronzainak köszönhette a népszerűségét. 12 Ennek ellenére csak kevés biztosan neki tulajdonítható szobra maradt fenn. Lovas kisbronzai közül, a Szent György és a sárkány, a Nesszosz és Déianeira, az Oroszlán és a török lovas, a Lóháton ülő Ámor, a Legelő ló ismertek, némelyik több példányban is. 13 Balogh Jolán elsősorban Fanelli Szent György és a sárkányát, az Oroszlán és a török lovasát és a Lóháton ülő Ámorját állította párhuzamba a budapesti kisbronzokkal. Attribúciója azonban pusztán ikonográfiái tényeken nyugszik, stíluskritikailag nem megalapozott. Mindez Fanelli Lóháton ülő Ámorján a legszembetűnőbb, melyet Balogh Jolán az 1966-os tanulmányában reprodukált is (40. kép). 14 A szobrok nyilvánvaló stílusbeli eltérése miatt a korábban Fanelliről tanulmányt író John Pope-Henessy a budapesti szobrok Fanelli attribúcióját határozottan kétségbe vonta. 15 Fanelli a budapestinél lényegesen gyengébb kvalitású kisbronzain a részletek elnagyoltak, így a Lovon ülő Ámor lovának sörénye és puttójának hajtincsei is belesimulnak a bronz felületébe. Ez a mintázás a legkevésbé sem jellemzi a budapesti vadászat jeleneteket. A budapesti szobrok alkotója stilizál, de nem mond le a részletek kidolgozásáról. Ráadásul Fanelli kisbronzai lényegesen kisebbek is, a budapestieknél. 16 Stílusuk alapján a két budapesti kisbronz aligha tekinthető Francesco Fanelli munkájának. Azonban a Fanelli-attribúciót nemcsak a stiláris és kvalitásbeli eltérések kérdőjelezik meg, de a budapesti kisbronzok utóbbi években felbukkanó számos variánsa is. 1986-ban a firenzei Palazzo Strozziban rendezett, a város 17. századi művészetét bemutató nagyszabású kiállításon a budapesti Bikaviadalnak a ma az amerikai Robert H. Smith gyűjteményben őrzött párdarabja is szerepelt. 17 Egy ugyanilyen ágaskodó bronzlovat őriz a bolognai Museo Civico is. 18 A bolognai ló mind kompozíciójában, mind anyagmegmunkálásában közeli rokonságban áll Ferdinando Tacca (1619-1686) apjának, Pietro Taccának (1577-1640) számos lovas kisbronzával. Katharine Watson ezért már 1978-ban azt feltételezte, hogy Ferdinando Tacca apja korábbi modelljeit fejlesztette tovább, így a bolognai kisbronzot is vélhetően 12 Pope-Henessy: i.m. 1953 (10. j.), 161. 13 Egyetlen szignált munkája II. Károly walesi hercegről készített büsztje (ibid., 158). Fanelli korabeli Inventáriumok alapján azonosított lovas kisbronzairól lásd ibid. További Fanelli-kisbronzokról lásd/búi., 158,161; Radcliffe - Thornton: i.m. 1978 (5. j.), 262,28. j.; Berger, U. - Krahn, V.: Bronzen der Renaissance und des Barock. Katalog der Sammlung. Braunschweig, Herzog Anton UlrichMuseum 1994, Kat. 94-99. 14 Balogh: i.m. 1966 (8. j.), 342. 15 Pope-Henessy: i.m. 1975 (l.j.), 475. 16 Ibid.; Radcliffe, A.: Bromes 1500-1650. Robert H. Smith Collection. London 1994, 104. 1 Bikaviadal, bronz, magassága: 34 cm. A szobor 1986-ban még a londoni Daniel Katz gyűjteményben volt (Kat. Firenze [3. j.], cat. 4.39), innen 1992-ben Robert H. Smith gyűjteményébe került (Radcliffe: i.m. 1994 [16. j.], cat. 18). 18 Bologna, Museo Civico. Vö. Giambologna. Ein Wendepunkt der europäischen Plastik. Hrsg. Avery, C. - Radcliffe, A. Wien, Kunsthistorishes Museum 1978, Kat. 167; Kat. Firenze (3. j.), cat. 4.40.
