Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 100. (Budapest, 2004)

Egy flamand ikonográfiái típus megjelenése az itáliai quattrocentóban. Megjegyzések Eszláry Éva tanulmányához

folytonosan módosítva igyekezett a metsző igényeihez igazítani.

41 Ennek a rajzmodornak köszönhetően Maso Finiguerra két aprólékos vellum rajzát (Mózes a Sínai hegyen, Özönvíz) a fiatal Francesco Rosselli a Cennini által ismertetett technika, a carta lucida segítségével egy az egyben, módosítások nélkül másolhatta a rézlemezre.

42 Az 1470-es évektől jelentek meg a mintakönyvek vetélytársai, a metszet mintalapok, köztük szép számmal állat mintalapok is, amelyek mivel olcsóbban és gyorsabban közvetítették a mintaképeket, lassan kiszorították a hagyományos, de drágább mintakönyveket.

43 Akárcsak a festők, a metszők és az ötvösök is használtak mintalapokat. 1464-ben így örökölte meg Maso Finiguerra tizennégy mintarajzát a mester ugyancsak ötvös és metsző bátyja.

44 Lorenzo Ghiberti műhelyében, ahol a quattrocento második felének szinte valamennyi jelentős művészegyénisége megfordult, szintén hasonló mintakönyvekből dolgoztak.

45 A rajzok első csoportjától eltérő, festőibb felfogást képviselnek a budapesti mintakönyv oldottabb, plasztikusan modellált további rajzai. Az energikusan vonalkázott tollrajzok karaktere olyan műhelyre utal, melyben festői feladatokat láttak el. Azok a mintakönyv rajzok, amelyeket a 15. századi festőműhelyekben használtak, rajztechnikájukban rendkívül sokfélék: ezüstvessző rajzok, biszterrel lavírozott vagy fehér fedőfestékkel modellált tollrajzok és színes akvarellek egyaránt akadnak köztük. A 16. század elején, amikor a budapesti mintakönyv rajzainak második csoportja készül, a későgótikából örökölt, régies állatmotívumok jobbára már csak a konzervatív formákat őrző cassone- és miniatúrafestők művein bukkannak fel. A kódexfestők mintalapjai azonban, akárcsak a Bergamói Könyv legtöbb rajza, szemben a budapesti mintakönyv monokróm toll rajzaival, akvarellel gondosan színezettek. Kódexfestő műhelyre utalhat a mintakönyv rajzainak kis mérete is, ahogyan ezt Zentai Loránd és Gajdó Gyula korábban feltételezték.

46 Tény azonban, hogy a kisméretű rajzokat jobban kedvelték a festők is, hiszen azokat tetszés szerint nagyíthatták a kívánt méretre, aszerint, hogy freskóhoz, táblaképhez vagy miniatúrához használták.

47 Ezért nem osztom Zentai Loránd elképzelését, aki a pergamenhasználat, és a kisméretű aprólékos rajzok alapján úgy gondolta, hogy a budapesti mintakönyv korábbi rajzainak a mestere bizonyára, míg a későbbi ábrázolásoké 11 Hind: i.m. 1938 (39. j.), 99-116; Bellini, P.: Le due série di disegni del Botticelli per la Commedia. In Botticelli e Dante. A cura di Gizzi, C. Milano 1990, 41-50. 42 Landau - Parshall: i.m. 1994 (39. j.), 108-112. 43 Ames-Lewis, F.: The Intellectual Life of the Early Renaissance Artist. 2nd. ed. New Haven - London, 2002 (1st ed. 2000), 38-44. 44 Hind: i.m. 1994 (39. j.), vol. I. 301; A Finiguerra rajzokról lásd Corpus (1. j.), 1/2. Kat. 620; Melli, L.: Maso Finiguerra. I disegni. Firenze 1995. 45 Krautheimer, R. - Krautheimer-Hess, T.: Lorenzo Ghiberti. Princeton, N. J. 1956, 207-208. 46 Zentai: i.m. 1973 (3. j.), 119; Gajdó: i.m. 1997 (7. j.), 4. 47 Ames-Lewis: i.m. 1981 (l.j.), 68.