Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 100. (Budapest, 2004)

Egy flamand ikonográfiái típus megjelenése az itáliai quattrocentóban. Megjegyzések Eszláry Éva tanulmányához

műhelye. Minthogy a budapesti füzet aprólékos, részletgazdag rajzaival kifejezetten mintakönyvnek készült, a lapok sima felülete mellett fontos elvárásként fogalmazódhatott meg a tartóssága is. Erre a célra a hagyományosan megbízható pergament nemcsak a kódexfestők, de a festők, metszők, és ötvösök a quattrocento végén még éppúgy használták, mint az olcsóbb, de sérülékenyebb papírt.

23 A papír tartósságával szembeni bizalmatlanság, mely oda vezetett, hogy az okiratokat sokáig kizárólag pergamenre írták, a művészek körében még a 16. század közepén is elevenen élt.

24 Ezért a pergamenkészítőktől többnyire ívfüzetekben vásárolt pergament valamenynyi műhelyben tartottak raktáron, még ha a kódexfestőknél ez nagyobb számban fordult is elő.

25 Zentai Loránd és Gajdó Gyula másik érve, mely a budapesti mintakönyv kódexfestő műhelyből való származása mellett szólt, a füzet kis mérete. A budapesti mintakönyv mérete azonban nem különösösebben szokatlan, hiszen a nagyobb kötetek nemcsak körülményesebben használhatók, és drágábbak, de lényegesen sérülékenyebbek is voltak. A fennmaradt mintakönyvek méretüket tekintve amúgy is meglehetősen változatos képet mutatnak, melyből általános érvényű következtetések aligha vonhatók le. Mindössze három fennmaradt mintakönyvről tudható biztosan, hogy azokat kódexfestő műhelyben használták: a hagyományosan Giovannino de' Grassinak attribuait Bergamói Könyv, az 1450-es évek közepéről Észak-Itáliából származó Libro di Giusto, és az utóbbival ugyancsak egykorú firenzei ún. Crockerell Krónika. Mindhárom mintakönyv lényegesen nagyobb a budapestinél.

26 Természetesen nem lehetetlen, hogy a budapesti mintakönyv kódexfestő műhelyben készült, ezt azonban a pergamen használata, és a lapok kis mérete nem bizonyítja. 23 Elen: i.m. 1995 (2. j.), 32-35. 24 „ Igaz ugyan, hogy a rajz nagy dolog, mindazonáltal jobb festeni, hiszen a festmény tovább él, mint a papírra vetett rajz." (Giorgio Vasari: A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete. Ford. Zsámboki, Z. Budapest 1978, 160-161.) 25 Scheller: i.m. 1995 (l.j.),40. 26 A Bergamói Könyvről lásd II taccuino di disegni di Giovannino de'Grassi. Monumenta Bergomensia 5. Bergamo 1961; Elen: i.m. 1995 (2. j.), cat. 3; Scheller: i.m. 1995 (1. ).), cat. 26. A Libro Giustóról lásd Elen: i.m. 1995 (2. j.), cat. 19; Scheller: i.m. 1995 (1. j.), cat 35. Az ún. Crockerell Krónikáról lásd Elen: i.m. 1995 (2. j.), cat. 20. A kódexfestőkkel kapcsolatba hozható mintakönyvekről bővebben lásd ibid., 103-107.