Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 100. (Budapest, 2004)

Toszkán művészeti körből származó „Salvator incoronatus" domborművekről

Ez utóbbinak töviskoronája és ruházatának faragásmódja közelebb áll domborművűnkhöz, mint az előbbiekben tárgyalt párizsi darabé. Azonban arca és részletezően megfaragott szeme teljesen különbözik. Ez utóbb tárgyalt művet a kutatás szintén visszautalta a Márványmadonnák Mesterének körébe.

10 Mindkét párizsi műtárgyon megfigyelhető, hogy a dombormű baloldala felé tekint Krisztus. Feltehetően önálló Krisztus ábrázolás volt, nem tartozhatott hozzá Mária ábrázolás.

11 A budapesti darabnak viszont - feltételezésünk szerint - mivel Krisztus a heraldikai jobboldalon történő beállításra komponált, lehetett Máriát ábrázoló párdarabja. Fel kívánjuk vetni a budapesti dombormű lokalizálásának kérdését is. A berlini márvány dombormű Krisztusát a Márványmadonnák Mesterének tulajdonítják.

12 Figyelemreméltó a budapesti és a berlini Krisztus ruházatának faragásmódjánál az, hogy gondosabb és dekoratívabb, mint a korábbiakban tárgyalt párizsi daraboké. A budapesti domborművön a Márványmadonnák Mesterének formaalkotásával különösen rokon a Krisztus bal vállát fedő ruha sima felületéből kiemelkedő redőzet. Ez a Márványmadonnák Mesterére jellemző tulajdonság például a szentpétervári Madonna domborművön is megfigyelhető.

13 Ugyanennek a Madonnának ruházatán tanulmányozható a redővetésnek az a ritmikus rendje, mely a Krisztus jobb vállát fedő ruharészletet is jellemzi a budapesti és a berlini domborműveken egyaránt. Nem szándékozunk itt a Márványmadonnák Mestere névvel jelzett és feltehetően nagyobb műhelytevékenységet fedő alkotásokkal kapcsolatos kérdéseket eldönteni. Csupán az a kérdésünk, indokolt volt-e kapcsolatba hozni a berlini „Salvator incoronatus"-t ábrázoló domborművet és párdarabját ezzel a csoporttal. Megállapíthatjuk, hogy kétségtelenül vannak olyan formai sajátosságok a budapesti és berlini műveken egyaránt, melyek ezt indokolttá teszik. A fej nemes arányai, és klasszikus szépsége még inkább támogatja ezt a véleményünket. Érdemes itt megemlíteni a budapesti darab nemesen egyszerű zárt formaalkotását. A berlini dombormű elegánsabb és bizonyos mértékben modorosabb. A párizsi Jacquemart André Múzeumban van az a firenzei iskolába helyezett és 1490 körüli időre datált Madonna, melynek kompozícióját a Márványmadonnák Mestere inspirálta. Redővetésének faragásmódján részben ez a hatás tanulmányozható, de egyébként szuverén alkotás.

14 Ennek csupán jellegét hasonlítanánk a 10 Harms: i.m. 1995 (6. j.), 157-158. 11 Előfordulhat, hogy későbbi példányoknál már nem tartják be az ábrázolás heraldikai rendjét, és megfordítják azt. 12 Hivatkozunk Urbach Zsuzsának e számban megjelent tanulmányára. 13 Westeuropäische Plastik des 15. und 16. Jahrhunderts in den Museen der Sowjetunion. Leningrad 1988, 28. 14 Moureyre-Gavoty: i.m. 1975 (3.j.), cat. 58.