Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 100. (Budapest, 2004)
Jacopo Zabolino freskóciklusának spoletói provenienciája
jelölik. Ez azonban magába foglalja mind a régi, SS jelzésű telket, mind a hátul hozzá csatlakozó ingatlant, szintén a Via S. Caterinán, amint az ma is világossá válik, ha belépünk a Silver Pub-ba, illetve az eladási jegyzőkönyvből, amelyre még kitérünk. Ezt követően adatok után kutatva a spoletói épületek 1877-es telekkönyvében, azt látjuk, hogy Ponziano Aluigi a tulajdonosa az 1730 számú teleknek és egyszersmind a Via Vittorio Emanuelén elhelyezkedő háromszintes ingatlannak. 27 Itt jegyezték be az eladást, utalással a jegyzőkönyvre a jegyző nevével együtt. 28 Az adásvételi szerződést 1880. június 19-én kötötte meg Ponziano Aluigi Filippo Lucinival, Decio Arcangeli jegyző és két tanú jelenlétében. 29 Sajnos nincs leírás az ingatlanról, következésképp a díszítéséről sem, de nem érdektelen, hogy ismerjük a vásárlót, Filippo Lucinit, aki Spoleto 1878-1880. évi telekkönyvének tanúsága szerint 1902-ig volt az ingatlan tulajdonosa. Ez utóbbi évben meghalt, és az ingatlant felesége és lánya, Giusemberga örökölte. 30 Ekkorra azonban a freskó vászonra tétele és elszállítása megtörtént. A boltozat freskódíszének adásvételére Emilio Costantini firenzei kereskedő és Filippo Lucini spoletói fogadós között került sor, de lévén szó magánszemélyek feltehetőleg nem minden tekintetben szabályos szerződéséről, nem látok esélyt rá, hogy további információkhoz jussunk a tranzakciót illetően, vagy hogy megtaláljuk Spoleto város valamelyik iktatókönyvében a leválasztás jogának megszerzéséről szóló dokumentumot. Ma ezt a teret a Corso Mazzini (korábban Via Vittorio Emanuele) végén Piazza Mentanának nevezik. Spoleto II.DD. (Közvetlen Adózás) Hivatala, Spoleto Épületeinek Telekkönyve, Könyvelések lajstroma, 1877, 28. sz. telek. Az okirat utolsó említése: Közjegyzői Levéltár I, iktató szám: 3494, Decio Arcangelo közjegyző. Érdemes idézni néhány részletet a „Ponziano Aluigi úr eladása Filippo Lucini úr javára" okiratból. „[...] Ponziano Aluigi úr közös megegyezéssel elad Filippo Lucini úrnak egy bérházat, amely Spoleto városában, a Piazza San Filippón, a Corso Vittorio Emanuele folytatásában van. A ház városi számjelzése hetes. Keleten az említett térre, északon és nyugaton a Via S. Caterinára néz, délen pedig a S. Filippo plébániatemplommal és Angelo Venturini házával határos. A város térképén az 1730-as számmal van feltüntetve. [... ] Az eladás a megállapodás szerinti áron, négyezer olasz líra értékben történik. [...] (Decio Arcangeli közjegyző lajstroma. Közjegyzői repertórium, 966. sz. - A lajstrom repertóriuma, 5937. sz.). Spoleto II.DD. (Közvetlen Adózás) Hivatala, Spoleto város Telekkönyve, 1878-1880, 8. lajstrom, iktatószám: 1859. Az 1730. számú telek „Filippo Lucini fogadós, néhai Vincenzo Lucini fia, spoletói lakos" tulajdonaként szerepel. 1903-ban örökösökként „Néhai Filippo Lucini lánya, Giusemberga Lucini és anyja" válnak tulajdonossá.
