Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 99. (Budapest, 2003)

A 2003. ESZTENDŐ - ÚJ SZERZEMÉNYEK - SZÁNTÓ, ANDRÁS LÁSZLÓ: Johann Michael Rottmayr: Krisztus siratása

tulajdona. Ez a nagyméretű mű annak idején a templom bal oldali második oltárát díszítette. Egy 1779-es feljegyzés szerint ebben a templomban egy Krisztus siratása kompozíció is volt a Levétel a keresztről témájú kép mellett, mely szintén Rottmayr ecsetjétől származik: 8 „Ueber der Thüre, die seligste Jungfrau, den Leichnam des gekreuzigten Erlösers auf ihren Knien haltend - von Rothmayer". (Az ajtó felett a legszentebb Szűz a térdén tartja a megfeszített Megváltót - Rottmayrtól.) A kép méretére vonatkozólag nincsenek adatok, és a további sorsát sem ismerjük. 9 Annyi bizonyos, hogy a szerzetesrendek feloszlatásakor az Ágoston-rendiek sem kerülhették el szomorú sorsukat. 1787 áprilisában megtörtént a deszakrálás, és a képek egy részét a császári gyűjteménybe szállították, másik felét pedig el­árverezték. 10 A korabeli iratokból kitűnik, hogy a Szent Ágostont ábrázoló oltárképet, a Levétel a keresztről témájú festményt, valamint két Martino Altomonte- és egy Maulbertsch­főoltárképet biztosan a császári gyűjtemény inspektora vett át. 11 A képek sorsát ettől kezdve nehéz nyomon követni. Feljegyzésekből kiderül, hogy többek között 1802-ben a raktári anyagból képe­ket adtak ki magyarországi templomoknak. 12 Valószínűleg így került hazánkba a Szent Ágostont ábrázoló mellékoltárkép és a Krisztus siratása kompozíció. A pestises betegekért közbenjáró szentet ábrázoló festmény ismeretlen helyről letétként került a Szépművészeti Múzeumba. A vászonra festett olajkép hatalmas mérete és rossz állapota miatt évtizedekig ismeretlen mester alkotásaként, felgön­gyölve feküdt a raktárban. A hetvenes évek közepén Móré Miklós főrestaurátor restaurálta, mert a vászon fellazulása és gyűrődése miatt azonnali beavatkozásra volt szükség. 13 A kép tisztítása során az előtérben olvashatóvá vált a „R ...mayr" felirat. Az új szerzeményen azon a helyen, ahova a festő a szignatúráját általában fes­tette, vagyis a kiterítés kövének jobb szélén, feltehetően a múlt századi ráfestés miatt nem látható jelzet. A festmény 2004 májusában került be az állandó kiállítá­si anyagba. Amennyiben sikerül támogatót találni a festmény tisztításához és kisebb restaurálásához, akkor elképzelhető, hogy a munka során előkerül a festő szigna­túrája. Rottmayr monográfusa, Hubala nem ismerte ezt a festményt. Ugyan a fenn­maradt feljegyzések alapján érezte hiányát, de azt gondolta, hogy a bécsi Dorotheenkirchéből eltűnt hasonló témájú kép valószínűleg megegyezik a ma Salzburgban láthatóval. Ez többek között azért sem lehetséges, mert a Salzburgban 8 Uő., Rottmayr (3.j.) 220-221. 9 Uott. 10 Garas, K., Über Meister und Vorgänger Maulbertschs. Van Roy, van Schuppen und Rottmayr, SzMKözl 45 (1975) 22. 11 Uott, 36. 12 Uott, 38 és 27.J. 13 Uott, 30, 16.j.

Next

/
Thumbnails
Contents