Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 99. (Budapest, 2003)
Amico Aspertini tanulmányrajza a bolognai San Petronio templom elveszett Krisztus feltámadása freskójához
az angyalok által égbe emelt Mária látható, felette az Istenatya, aki kitárt karokkal várja őt, miközben lent, a szokásos módon, az apostolok tolonganak az üres sír körül. Felteszem a kérdést, hogy vajon az Aspertini által szerkesztett kompozíciót nem értelmezhetjük-e a Mária mennybevétele és a Krisztus feltámadása jelenetek egy fajta összeolvasztásaként, amelyet az is ösztönözhetett, hogy az említett kápolnában Krisztus és Mária élettörténetét együtt ünnepelték? A művész és a megbízó (mindkét freskósorozat esetében a Gozzadini család) úgy érezhette, hogy érdemes megragadnia a két példaszerű élettörténet rejtett megfeleléseit és összefonódásait. És valóban, Mária életének egyes jelenetei, például halála, mennybevétele és megkoronázása, amelyekről az evangéliumokban és az Apostolok cselekedeteiben nem esett szó, ám az apokrif evangéliumok, a Legenda Aurea és Szt. János evangélista gnosztikus legendája révén ismertek voltak, könnyen ráképeződtek a krisztusi élettörténet megfelelő epizódjaira. 43 De mi lehetett az oka annak, hogy a halál fölött diadalmaskodó Krisztus történetének ábrázolásába Amico az Atyának a feltehetően a Mária mennybevétele ikonográfiájából kölcsönvett megjelenítésén túl az Atya Fia iránti szeretetére is határozottan utalt, mégpedig a Teremtő szenvedélyes gesztusa révén, ahogy egyik karját a Megváltó karjára helyezi, a másikkal pedig mintegy a homlokát simogatja? Megkockáztatok egy feltevést, amely ezt az eredeti és eddig ismeretlen részletet a művész élettörténetével köti össze, és más hipotézisekre is számítok, amelyek esetleg a művész vagy a megbízó sajátos vallási hiedelmein alapulnának. Az 1520-as évek végére teljesen eltűnt az a család, amelyet Aspertini első feleségével, Alessandrával alapított. Utolsóként két fiuk, Galeazzo és Annibale halt meg 1527 és 1530 között. 44 A festőt már a Madonna della Pace kápolnabeli közös vállalkozásban való részvétele előtt is számos családi csapás érte: felesége, valamint két gyermek, Alessandro és Violante halála. A freskón a megbízó családtagjainak megjelenítése - Gozzadini fia vagy felesége 45 - egyáltalán nem volt szokatlan. 46 Ám ebben a különleges esetben Aspertininél ezek a képmások egy sor fájdalmas személyes reflexiót is kiválthattak. Éppen a San Petronio templomban egy másik apa is kinyilvánította korábbi aggodalmait gyermekeinek sorsa iránt, és minden bizonnyal fogadalmi jellegű művet rendelt. Az az Agostino Marsigli volt ez az apa, aki Amico erőteljes és szenvedélyes művészetére bízta a feladatot, hogy megemlékezzen vele arról a veszélyről, amelyből három fia, Marco, Giovanni és Antonio 1518-ban menekült Réau, i.m. (31.j) 597-598. Réau egyebek között hangsúlyozza, hogy a Mária mennybevétele a Feltámadás párdarabja. Iodice, M., Ricerche su Amico Aspertini e la sua committenza bolognese, tesi di laurea, Università degli Studi di Bologna, anno accademico 1989-1990, 207-208; uő., Integrazioni (14.j.) 1, 105. A bizonytalanságot fiú és feleség között 1. Malvasiánál, Le Pitture (7.j.) 237. Korábban esett már szó arról, hogy ugyanebben a kápolnában Jacopo Francia festette meg Girolamo Casio és fia, Giacomo képmását Krisztus mennybemenetele freskóján, vö. a 7. jegyzettel.
