Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 99. (Budapest, 2003)
In memoriam Dr Benkő Viktorné Dr Gönczi Éva (1921-2003)
IN MEMÓRIÁM DR BENKŐ VIKTORNÉ DR GÖNCZI ÉVA 1921 - 2003 Dr Benkő Viktorné Dr Gönczi Éva 1949-től haláláig, 2003. december 19-ig a Szépművészeti Múzeum fáradhatatlan munkatársa volt. Szeretett múzeumában, egyetlen munkahelyén töltötte élete nagy részét. Az itt leélt 54 év alatt személyes művészettörténeti ambíciói mellett csak a múzeum és a könyvtár, a tudomány érdekeit tartotta szem előtt. 1948- ban a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Karán a bölcsészettudományok "summa cum laude" doktorává avatták, miután művészettörténeti, régészeti, angol nyelv- és irodalomtudományi tanulmányait befejezte. 1944-től az egyetem Pedagógiai Intézetének volt gyakornoka. 1949- ben a Szépművészeti Múzeumban helyezkedett el, itt a munkaerőhiánnyal küszködő könyvtárba osztották be. Először a háború pusztításainak következményeit kellett megszüntetni: a megnagyobbított könyvtár rendezésével, revíziójával bízták meg Aggházy Máriával, Kaposy Veronikával együtt. A továbbiakban fő feladata a múzeumi könyvtár nemzetközi kapcsolatainak kiépítése, fotódokumentációs és nemzetközi könyvcseréjének megszervezése volt. Alapos művészettörténeti, régészeti tájékozottsága, szaktudása, angol, német, olasz, francia felsőfokú szintű nyelvtudása, következetes, alapos és lelkiismeretes munkastílusa tette alkalmassá e feladat ellátására. Szorgos munkája révén, a gyűjtemény állománya az elmúlt 50 év alatt lendületesen gyarapodott és a hazai legnagyobb művészettörténeti szakkönyvtárrá vált. Több mint 700 külföldi állandó cserepartnerrel tartotta a kapcsolatot, a világ minden tájára küldte a Szépművészeti Múzeum Bulletinjei, kiadványait. E mellett mintegy évi 400-450 fotódokumentációs ügyet bonyolított. A 90-es évekig, a könyvtári vásárlások nehézségei miatt, a cserébe kapott kiadványok alkották a szerzeményezés fő forrását. Munkája eredményeként beérkezett kiadványok sora és a beszerzett fotók is nagyban hozzájárultak az intézményben folyó tudományos tevékenység magas színvonalához. Kollégáihoz mindig önzetlen volt, számos előadás, magán- és hivatalos levél szövegét fordította, lektorálta. Meg kell emlékeznünk szorgos mindennapi adminisztrációs munkája mellett végzett művészettörténeti szakbibliográfiai tevékenységéről is. 1955-ben megjelent, máig is nélkülözhetetlen, egyetlen retrospektív szakbibliográfia, A magyar művészettörténeti irodalom bibliográfiája (Szerkesztette: Bíró Béla. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadója) összeállításában is részt vett. 1955-től 1967-ig a Művészettörténeti Értesítőben megjelent magyar nyelvű kurrens szakbibliográfia társszerkesztője volt.