Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 98. (Budapest, 2003)
Pataikosz vállain sólymokkal
vannak, Nofertumon és Szahmeten keresztül erősen kötődik Ptah köréhez. 71 Elképzelhető, hogy a madarak eredetileg a város istenével, Ptahhal, illetve más, hozzá szorosan kötődő memphiszi istennel álltak kapcsolatban. KAPCSOLATOK SZOKARISSZAL ÉS PTAHHAL Egy memphiszi túlvilági elképzelés szerint, amikor a király újjászületik, tojását a gyakran mumifikált sólyom formában ábrázolt szakkarai Szokarisz törte meg éles eszközök segítségével, a hagyomány szerint úgy, hogy „az isten karjait [ti. a királyét] egészségessé teszi, mivel az istenek két kísérőjének hegyesek a fogai és hosszúak a karmai". 12 Ezt követően írja le a szöveg a király formálódását és a tojás feltörését. Ezután a király sólyom képében 73 felszáll, majd „rászáll atyja, Geh tollára"., 74 Itt tehát valószínűleg arról van szó, hogy Szokarisz tojást feltörő erejét a király karjaiba a „két isteni kísérő" közvetíti. Az ő segítségükkel tud a király kikelni a tojásból, vagyis újjászületni. 75 Ennek fényében a Pataikoszok vállán ülő sólymok az éles karmú és hegyes fogú „két kísérő" képzetét idézhették. A sólymok Pataikosz esetében is a születés aktív elősegítői lettek - ezúttal nem a Túlvilágon. 76 Magát Ptah istent is rendszeresen ábrázolták két madárral. 77 Két karjának megszemélyesítőjeként több szöveg is említi Ptah két sólymát, 78 ami arra mutat, hogy lénye szerves részének tekintették őket. Ptah-Tatenen ábrázolásain szinten feltűnik néha két hasonló (bár emberfejű) madáralak, ugyancsak az isten vállain. Amikor Ptahnak ezt az arculatát jelenítették meg, olyankor gyakran látható a napkorongos strucctoll koroná71 Vö. Hdt. III. 37; RÄRG, 584-585, „Pataké"címszó; Stemberg-e\-Hotab'\,Götterdarstellungen (63.j.) 65-66, 57.SZ. 73 Pyr. 1962-1971. Az, hogy a titokzatos kísérőknek a Piramisszövegben standardon álló sólyom determinatívuma van (2 x G7), hogy Szokarisz, akihez kapcsolódnak, egy sólyomisten volt, és hogy segítségükkel a király sólyom alakban kelt ki a tojásból, logikusan kelti azt a képzetet, hogy a két kísérőt szimbolikusan két sólyommal kell jelölni. 73 A sólyom alak azért bizonyos, mert az előző passzusban ( Pyr. 668) írják, hogy a király újjászületésekor repülő sólyommá változik a keleti horizonton. 74 Az idézetben szereplő két toll alapján feltételezhető, hogy Geb földistent a memphiszi földistennel, Tatenennel azonosították (akit viszont rendszerint Ptahhal azonosítanak), ti. ő viseli a kettős tollkoronát. 75 Ha ez a kapcsolat valóban fennáll a,, két kísérő" és a karok/vállak között, akkor a sólymok logikusan ülhetnek annak a személynek a vállán, akinek erőt adnak. A szöveg értelmezése azonban bizonytalan. Az mindenesetre biztos, hogy a ,,két kísérőnek" valami köze van a tojás feltöréséhez. Előtte pedig a király először karok és lábak nélkül formálódik (Pyr. 1965). majd (a sólyomként újjászületett király) karjainak megformálásához közvetlenül kapcsolódik a két kísérő hatalmas karmaival és éles fogaival (Pyr. 1969). így esetleg előképül szolgálhattak a madarak és vállak azonosításához. 76 „Éles fogaik" ellenére - hacsak az jbh kifejezés, amelyet például az ., elefántagyarra " is használtak, nem vonatkozhat a ragadozó madarak hegyes csőrére is. így a fog és karom az állatok fegyvereit általános értelemben szimbolizálhatják. 77 Kákosy L., Probleme der ägyptischen Kosmogonien der Ptolemäer- und Römerzeit, in Hommage à F. Damnas II. Montpellier 1986, 429-431, 52 53; Berlandini, i.h. (61.j.) 25-28. 7S k'h-fni bjk.w.i n Pth; Erman, i.m. (68.J.) E (Rt. 4.3) és U (vs. 5,1) ráolvasás; Klasens, A Magical Statue Base (Socle Béhague) in the Museum of Antiquities at Leiden, OMRO 33 (1952) 60, 10. sor: Borghouts, i.m. (3.j.) Rt. 5,6-7.
