Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 97. (Budapest, 2002)
A 2002-es esztendő
letett művek közül Emile Bemard, Lucien Pissarro, Paul Gauguin, Félix Vallotton és a Vadak csopotjához tartozó Maurice Vlaminck lapjai szerepeltek a tárlaton. A német expresszionista mozgalom egyik csoportosulása, a drezdai Die Brücke (1905—1913) tagjai közül Erich Heckel, Karl Schmidt-Rottluff és Franz Marc eredeti fametszetei jelentek meg a Genius című évkönyv három évfolyamában (1919-1921). A müncheni expresszionista művész, Vaszilij Kandinszkij Csengések című albuma olyan illusztráció-sorozat, amely a festő német nyelvű verseihez készült. Az expresszionista művészek közül MattisTeusch János és Franz Marc munkái rokonok: fa-, illetve linóleummetszeteiken misztikus egységet alkotnak az összefonódó figurák. A Bauhaus fametszeteket készítő művészei közül Lyonéi Feininger dolgozott a legjellegzetesebb stílusban. Moholy-Nagy 1921-ben El Liszickij hatására készítette első absztrakt kompozícióit. A húszas évek elején készült linóleummetszetén dinamikus teret alakít ki a sík felületen. Az orosz avantgárdé művészek törekvése sok tekintetben hasonló volt a weimari mesterekéhez. Varvara Sztyepanova alkalmazott grafikáin az orosz konstruktivizmus alapelveit használta fel. Hans Arp 1915-1916 körül készített először „automatikus" rajzokat, amelyek a természet formáit utánozták. Picasso festői stílusfejlődésével párhuzamosan haladt grafikai munkássága. Csendéleteket, klasszikus mesterek parafrázisait, spanyol témájú lapokat találhattunk a bemutatott müvei között. A fametszet történetét felvázoló művek mellett kiállítottuk a metszéshez használt szerszámokat, és különféle megmunkált, valamint még feldolgozatlan dúcok segítségével a műveletek folyamatát is bemutattuk. B. sz. LEONARDO-KAMARAKIÁLLÍTÁS 2002. JÚLIUS 31 - OKTÓBER 30. MÁRVÁNYCSARNOK RENDEZTE: EISLER JÁNOS A kamarakiállítás a Szépművészeti Múzeumban őrzött 4 sajátkezű művet és néhány, a mester munkáihoz közvetetten kapcsolható reliefet, illetve mázas cserepet mutatott be a mester születésének 550. évfordulója alkalmából (73. kép). A kiállítás fő hozománya az Iparművészeti Múzeumból kölcsönzött, mintegy 300 égetett, mázas kerámialap és Leonardo munkásságának összekapcsolása volt. Leonardótól Oxfordban őriznek egy lapot, melyen geometrikus minták láthatók. A mázas cserepek ezek alapján készültek; a mintákat először Itáliában, Nápolyban őrizték, ahová egy milánói Leonardo tanítvány adhatta el. Az Iparművészeti Múzeumba a 20. század elején bekerült mázas cserepeket Vöröskő mellett találták, ide egy szintén milánói születésű és tanultságú mester Ausztrián keresztül juttathatta el. A Leonardo rajz kései felhasználásáról, és mind osztrák, mind észak-magyarországi alkalmazásáról a kiállítás rendezője közleményt készül megjelentetni. E. J.
