Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 97. (Budapest, 2002)

A 2002-es esztendő

zetének szerencsés alakulása lehetővé tette, hogy Majovszky megváltoztassa gyűjteményének a profilját. A Kultuszminisztérium tanácsosa az 1910-es évek elején egy teljesség igényű, a 19. század legkiválóbb mestereinek alkotásait tartalmazó rajzgyűjtemény létrehozásába kezdett. Tervét leginkább a francia iskola esetében sikerült valóra váltania, amit a kiállításon szereplő remekmüvek is (például Gauguin, Cézanne, Rodin, Renoir, Signac) reprezentálnak. A 19. század végi alkotásokhoz képest kevesebb figyelem kísérte a 20. század elejének törekvéseit. Kivételt jelent Matisse 1906-os litográfia-sorozata, és Picasso Vándorkomédiások sorozata. Expresszionista vagy kubista lapok 1914 előtt egyáltalán nem kerültek a gyűjteménybe. A kiállítás az avantgárd irányzatokat csak jelzésszerűen tudja bemutatni néhány viszonylag új szerzeménnyel. A német expresszionizmust Pechstein és Nolde fametszetei mellett Kandinszkij fametszetekkel illusztrált Klänge című albuma képviseli. G. zs. „MÉLY ERDŐK ÖLÉN ÁLMODTAM ÉN" RAJZOK ÉS AKVARELLEK A NÉMET ROMANTIKA KORÁBÓL VÁLOGATÁS A STUTTGARTI STAATSGALERIE GRAFIKAI GYŰJTEMÉNYÉBŐL 2002. MÁRCIUS 16 - MÁJUS 20. GRAFIKAI KIÁLLÍTÓTEREM RENDEZTE! GOND A ZSUZSA, GERSZI TERÉZ A stuttgarti Staatsgalerie Grafikai Gyűjteményének vendégkiállítása a Budapesti Tavaszi Fesztivál alkalmából, a BadenWurtemberg arcai című rendezvénysorozat részeként került megrendezésre. A kiállítás anyagát Ulrike Gauss, Gerszi Teréz és Gonda Zsuzsa válogatta, a katalógust Udo Felbinger írta (68. kép). A stuttgarti Szépművészeti Múzeumot, a mai Staatsgalerie elődjét a felvilágosult uralkodó, I. (Württembergi) Vilmos király alapította 1843-ban. A gyűjtemény különösen gazdag a sváb klasszicizmus művészeinek alkotásaiban. A későbbi tervszerű szerzeményezéseknek köszönhetően a német romantika kora is jelentős művekkel gyarapodott. Ennek a gyűjteményrésznek 112 lapja, közel 40 művész alkotása érkezett Budapestre. A stuttgarti gyűjtemény remekmüvei által a budapesti közönség első ízben szembesülhetett a 19. század első felének magas művészi színvonalú, témáit és technikáit tekintve változatos német rajzművészetével. A kiállított müveket öt tematikus csoportra osztottuk. 1. A koraromantika A kiváló klasszicista tájképfestő, Joseph Anton Koch munkássága jól példázza, menynyire nehéz megvonni a klasszicizmus és a romantika közötti határvonalat. Az élete tekintélyes részét Rómában töltő művészt az 1820-as években szoros szálak fűzték az Itáliába érkező ifjú romantikusok nemzedékéhez, különösen a nazarénusokhoz. Koch kiváló rajzoló volt, művei között sok a nagyméretű, részletesen kidolgozott lap. Elsők között ébredt rá a természeti jelenségek lélekemelő nagyszerűségére. Az Alpok hegycsúcsaiban, vízeséseiben a személyes szabadság színhelyét látta. A portré műfajában az 1800-as évektől kezdve egyre közvetlenebbé, természetesebbé váltak az alkotások. Ennek a tendenciának szép példája a szobrász Gottfried Schadow